Mit szólsz az olyan szülőkhöz, akik a lakás átrendezésével tulajdonképpen kiteszik a gyereküket otthonról?

Az én szobám csak nekem áll fent, elköltöztem otthonról, de az otthonomba bármikor visszatérhetek, ott vannak a régi emlékek, a gyerekkorom. Mi családi házban élünk és egyedüli gyerek vagyok, ezért nem kell megosztani senkivel a szobát. Az én anyukám magától is úgy gondolja helyesnek, ha a gyermeke "helyét" megőrzi és nem rombolja szét az emlékeket.

21/L

Miért kéne egy emlékszoba? Nem meghalt a gyerek, elköltözött... inkább nyomasztana, ha úgy hagynák a szüleim. Most a régi szobám afféle mindenes, második nappali. A kanapéágyam régen sosem volt beágyazva, mert nem szerettem, ha mindig ki kell nyitni este, most nyilván nincs nyitva. A húgom ott tárolja a tanszereit, de az eddig is így volt. A számítógépes asztalom elvittem, ennyivel kevesebb dolog van ott. de abszolút nem zavarna, ha a szüleim átalakítanák fogadószobává, mert így nincs rendes nappalijuk, mind háló. a bátyám is elcuccolt otthonról, az ő szobája még érintetlen egyelőre. de mit is kezdjenek vele anyámék? nyilván ha lenne valami hobbijuk, annak megfelelően átalakítanák, amivel semmelyikőnknek nem lenne semmi baja.

Kérdező! azért gondolkodsz így, mert a te szüleidnek is többszobás háza van. ha egy másfél, 2szobás panelban éltél volna, megértenéd, miért alakítanák át. így csak egyszerűen nem kell nekik a szoba, a cuccokat úgysem tudnák hova rakni és áll, ahogy hagytad. nem kell ebbe belemagyarázni a meghagyott gyerekkort...