Szerintetek megéri vagy később a fejemhez vágja hogy anyagias vagyok?

Hát nem így csinálnám.

Ne azért ne szülj,hogy ne kelljen osztozkodnia....:S

Majd ő eldönti ha felnő hogy mit akar,ne tervezd meg a jövőjét előre.Már azt is eldöntötted minek tanuljon tovább?

Szerintem ezzel a döntéssel a jószándékod ellenére teljesen ellehetetleníted az életét.

Tudom, hogy jót akarsz, de a mindent megadok hozzáállás nem vezet jóra.

Nem kell neki semmiért megküzdenie majd, kamaszként lakrészt kap, gondolom utána autót és 18 éves korába már nem tudod megajándékozni se, mert hozzászokik a giga ajándékokhoz. Láttam ilyet a környezetembe, a gyerek úgy érzi ez jár neki, és elvárja.

A tesó fontos lenne, mert megtanítja az embert rá, hogy nem csak Ő van a világon, e-mellett a testvéri kapocs szükséges, valamint ha a szülők már nem lesznek, a tesók ott maradnak egymásnak.

Szerintem inkább add a felét annak amit tervezel, anyagi megfontolásból ne hagyd egykeként.

háát, ha nem rózsaszín ködön át nézelődünk és nem játszunk szentfazekat, akkor nagyon is lehet ilyen alapokra helyezni a gyerekvállalást. mi se szeretnénk több gyereket hasonló okok miatt. a kisfiúnknak meg tudjuk adni, amire szüksége van, de kettőnek már nem biztos. egyébként nekem van testvérem, hát kamasz korunkig mindig veszekedtünk, most külföldön él, most se túl szoros a kapcsolat. jó, hogy van, szeretem, de nem hiszem, hogy rá számíthatnék minden esetben. és ha belegondolok egy embert sem ismerek, aki a testvérére támaszkodik felnőtt korában. mindenkinek meg van a maga családja, maga baja és próbál boldogulni.

biztos nem leszek népszerű a véleményemmel, de szeretnék őszinte lenni...

Senkit nem ítélek el, tartok anyagiasnak aki anyagi okok miatt nem vállal második gyereket. Így téged sem. Valahogy, valamiért a leírtak eléggé furcsán hangzanak. Tényleg egy elkényeztetett gyermeket fest a kép. Pedig a gyermekedről nem is írtál. Biztos nem is az. De a leírás mégis azt sugallja.

Egyébként nekem van egy testvérem. Nincs olyan ház, autó, nincs annyi pénz amiért odaadnám.

Azért nehéz a kérdés, mert megjósolhatatlan a második gyerek személyisége és a két testvér leendő kapcsolata.

Ha jól kijönnek, akkor igen, megfosztod ettől az érzéstől. Ha egész életükben ölnék egymást, akkor meg fognád a fejed, hogy "kellett ez nekem"? Mármint nem a második gyerek, hanem a testvérviszály.

Szóval kristálygömb nélkül erre lehetetlen jó választ adni.

Szerintem írd el egy papírra a pro és kontra érveket, lehetőségeket és veszélyeket (tulajdonképpen csinálj egy SWOT-analízist, bármennyire is hülyén hangzik). A papír és az azon levő érvek szerintem többet segítenek, mint mi, idegenek.

Lehet egy kérdésem???

Mint a korábbiakban írtam tökéletesen megértem az anyagi okok miatti 1 gyerekes családokat. De ki tudja mit hoz a jövő? Ki tudja valóban neki tudod-e adni a házat? Ki tudja lesz-e mit örökölnie? Ki tudja, hogy 1 hónap múlva azt az egy gyereket el tudod-e egyáltalán majd tartani? Ki tudja, hogy egyáltalán megérdemli-e majd az ajándékot, vagy a legjobb nevelés ellenére is elcsúszik valahol?

És még 1000 kérdést fel tudnék sorolni.

Megértem, hogy mindez 2 gyerek mellett még nehezebb, de a jövő akkor is kiszámíthatatlan.