Elküldenétek a gyereketeket a háztól, ha otthagyta a második egyetemét?

Bocs, de elfelejtettem éppen a kérdésre választ adni:

NEM, nem küldeném el, hanem beláttatnám vele, hogy természetesen továbbra is ez az otthona (ameddig csak akarja), de dolgozzon, segítsen be a teendőkbe, és járuljon hozzá a költségekhez. Ez persze nem könnyű...

Én egyetemista vagyok nem anyuka. :)

Fontos lenne tudni, hogy miért szakadt meg a tanulás ezek szerint már két suliban is. Kirúgták mert nem tanul, kirúgták mert nem elég a képesség hozzá, vagy otthagyta mert túl nehéz vagy otthagyta mert "jobb anyun élősködni". Ha valaki már két egyetemet is félbe hagyott, akkor erősen megkérdőjelezném, hogy tényleg akar-e tanulni. Mindenképp dolgozni küldeném, hogy megjöjjön az esze milyen jó tanulni, vagy belássa, hogy neki inkább a munka való.

Nem tenném ki, de ennyi esély után nem engedném többé, hogy csak tanuljon! Tessék mellette is dolgozni, majd ha az első két év megvan a suliból (látszik hogy akarja magyarul) újra lehetne vele tárgyalni, hogy megy-e neki a kettő vagy nem.

Nekem egyszer az egyetem küldött TÉVEDÉSBŐL mert igen ilyen is van (és nem ritka), egy levelet, hogy kirúgtam mert nem teljesítettem jól. Ami nem volt igaz mert ösztöndíjam is szokott lenni. Otthon meg a levél felbontásától számított 1 percen belül közölték, hogy tudták, hogy suli kerülő vagy és, hogy innentől egy fillért nem fogok otthonról kapni, örülhetek ha maradhatok ha dolgozok. Azért ez sem volt kellemes érzés, főleg, hogy mint utólag igazoltam nem volt jogos. Örültem volna annak idején, ha velem leültek volna megbeszélni és nem döntést hoznak a fejem felett.

Ülj le vele megbeszélni, komolyan ne két szendvics között a vacsinál hanem véresen komolyan, hogy mit szeretne kezdeni a jövőjével. Ha valóban tanulni akar küld el dolgozni addig és mond meg neki, hogy csináljon nyelvvizsgát mellette az pont megvan ennyi idő alatt és még igazolja is, hogy tényleg akarja.