Hogyan közölhetném otthon azt, hogy egy albérletbe szeretnék költözni a vőlegényemmel, úgy hogy ne boruljanak ki nagyon a szüleim?
22 éves vagyok, most fejezem be a főiskolát, és szeretnék összeköltözni a vőlegényemmel egy albérletbe, de ezt még nem igazán mertem megosztani a szüleimmel.
Persze az ő érveik is érthetőek, azt mondanák, hogy az albérlet felesleges pénz kidobás, meg ráérek, meg előbb fejezzem be a sulit (bsc-s képzést végzek, amivel még sehova nem tudok menni dolgozni).
Na meg jönnének a kevésbé kezelhető érveik, hogy én mennyire hülye vagyok, hogy mikor sikerül már végre felnőnöm, és hogy én utálok otthon lenni.
Tudom mennyibe kerül egy albérlet, meg hogy milyen gondokkal jár, meg hogy de nehéz normális munkát találni, én csak együtt szeretnék élni a vőlegényemmel, nem utálom a szüleimet.
Láttam hogy van hasonló kérdés már, de azokban nem találtam választ, ezért ide ötleteket várok, hogy hogyan lehet ezt elmondani nekik, főleg mert utálom azt hallgatni hogy én mennyire nagyon hülye vagyok, úgyhogy se de igen, jogod van elköltözni típusú válaszokat nem várok, se tényleg otthon maradhatnál még típusúakat, csak ötleteket.
válasza:15:58-asnak: Nem hinném, hogy a legtöbb 22 éves lány egyedül él. Sőt, azt gondolom, hogy azok vannak kevesebben, akik főiskola, egyetem befejezte után (vagy utolsó évében - lévén 18-19 éves korban érettségi és 3-5 éves képzések, ha közben nem halasztottál és nem csináltál keresztfélévet sem) egyből különköltöznek, mert munkát találtak, és egyedül is meg tudtak élni. Az albérletet is vagy
diákmunkából, vagy
diákhitelből, vagy
szülői pénzből fizetik az egyetemi évek alatt.
Én is 23-at töltöm a nyáron, de még csak biztató jelét se látom annak, hogy 1 éven belül külön tudnék költözni, de megmondom: nem is akarok.
Gyűjtöm a pénzt, adok belőle "haza" is, nem vagyok ingyenélő, de mégis több előnyét látom annak, hogy itt élhetek. És nincs benne semmi ciki. Ez nem Amerika, de még csak nem is Halivúdi sikersztori... Ez Magyarország.
Kérdező: szerintem a szüleid nem kényuralmi felsőbbrendűségből mondják neked, hogy még maradj otthon. Biztosan tudják, milyen nehéz elkezdeni egy önálló életet.
Arra nem tudok neked tanácsot adni, hogyan mondd el nekik... Max annyit, hogy ülj le velük beszélgetni, és sorakoztassátok fel az érveiket, amikre te megpróbálsz ügyesen válaszolni.
Aztán vagy belátod, hogy ők gondolják jól, vagy sikerül őket meggyőznöd.
Most nem arról van szó, h ciki, hanem h most már harmadik éve élek vele együtt, ezek után senki sem akarna külön élni.
Meg persze nem engedélyt akarok kérni, de ha én szereznék egy munkát, aztán eléjük állnék, hogy elköltöztem pá, lenne olyan sikítozás, hogy jajj.
Meg azt én is tudom, hogy nem azért mondják, mert bajuk van, hanem mert na.
válasza:Jaaa, nem olvastam még a hosszú kommentedet. Akkor szerintem úgy lenne a legegyszerűbb, ha csak megmondanád nekik, hogy ezentúl szeretnéd az albérletet önerőből fenntartani, mert egyszer úgyis el fog jönni az az idő, mikor saját magadat kell eltartanod, és hát mikor állj neki, ha nem most?
Ha már úgyis adott egy albérlet, nem maradhatnátok továbbra is abban? Vagy azt mondani, hogy bevált a közös élet, és ezért szeretnétek tovább is kettesben megélni?
Ezek közül valamelyik csak célravezető lenne, nem? :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!