Ti hogyan reagálnátok rá, ha a nagynénétek folyamatosan különbséget tenne köztetek és a testvéretek között?

A Párom szülei olyan keményen nevelték őt is és a bátyját is, hogy nem is volt gyermekkoruk. A bátyján 16 éves kora után enyhült a szorítás, mert az alföldön a a fiú értékesebb, mint a lány. Azonban: a bátyja sokkal több támogatást kapott - autó, sok ajándék, komoly házépítés-segítés, szimpatikus beszédek bátyja gyerekei és unokái irányába is, - mint a Párom. Szóltam, reklamáljon, mert ez már nem divat, de a terror miatt nem mer; fél tőlük.

Állandóan: Lacikám így, úgy.

Ha nem feltétlen szükséges, nem is látogatom őket. . .

Nem sok dolgot tudsz vele csinálni, maximum felülkerekedni rajta.

engem nem a testvéremmel hasonlítgatott, hanem jó esetben a saját lányaival, rosszabb esetben csak hátulról jövően járatott le. Anyukámnak 22 éves koromban esett le, hogy nem véletlenül éreztem úgy a nagynénémmel kapcsolatban ahogy. nem akartam neki panaszkodni, nem lett volna értelme (pedig csak sógornője), mindig tudta, hogy nem jó indulatú, de azt nem, hogy mennyire bántott engem...

Elkerülni nem lehetett a találkozást, hiszen szembeszomszédok voltunk...

Engem már nem bánt, mert rendben vagyok önmagammal, sem több sem kevesebb nem lesz az ember egy másik ember miatt, viszont gyerekkoromban azt a kevés önbizalmamat is meg tudta ingatni...

25/L

hashajtót tennék az ételébe vagy az italába..:-)

aztán egyszer ha szóba kerülne elmondanám neki hogy én voltam, és elmondanám neki hogy miért..:-)

Szerintem próbáld meg még egyszer elmondani anyukádnak, hogy téged mennyire bánt, hogy így viselkedik veled, aztán kezdj sztrájkba: ha el is kényszerítenek, vigyél könyvet vagy tankönyvet és azt olvasgasd a társaságában. És szólogass vissza neki úgy, hogy anyád kínosan érezze magát. Nem kell durván, de utálatosan. :o) És lehet, hogy a nagynéni nem is veszi észre magát, szóval nyugodtan visszakérdezhetsz, hogy "miért, a kis kedvence nem ér rá megtenni?" Hátha megsértődik, és nem szól többet hozzád. ;o)

Egy idő után anyukád megengedi majd, hogy otthon maradhass, ha hozzá készülnek látogatóba.

És ezt úgy mondom, hogy én a saját anyámhoz nem hordom a gyerekeimet, mert ugyanezt csinálja öcsém gyerekeivel. Egy anyának úgy gondolom, hogy nagy a felelőssége, és muszáj lenne megvédenie a gyerekét, ami csalódástól és bántástól csak tudja.