Anyukák hogy esne ez nektek illetve mit gondolnátok?

Nálunk kissé hasonló a helyzet, volt már, hogy nagy ritkán küldött valamit az anyja, pl. kalácsot, vagy ételt, és nem igen akarta megenni. Ez van, jobban szereti, amit én főzök, nem is titkolja. Az anyja olyan mértékben takarékoskodik a konyhán, hogy inkább gyakrabban van hús, de mikor épp nem az van, az meg annyira egyhangú és ízetlen, hogy párom inkább szendvicseken élt otthon.

Én is nagyon takarékos vagyok, de inkább legyen ritkán hús, de mindig normális étel. Ja és az anyja süteményei mindig pogácsa meg ilyenek, krémes sütit soha nem csinál, párom meg azét él-hal. Én meg persze mindig azt csinálok.

Én spec örülnék, hogy nem kell a továbbiakban minden nap főzött kajáról gondoskodnom.

Alig várom, hogy a gyerekeim magukról gondoskodjanak, mert egyszerűen nem szeretek főzni. Órákig a konyhában tevékenykedni, aztán 20 perc alatt el is fogy, és marad és jöhet a mosogatás.

Szóval nem biztos, hogy ezt mindenki tragédiaként éli meg, ha a gyereke többé nem az ő főztjét eszi. :D Főleg, ha a fiú 22 éves.

22 évig azért volt jó,mert az volt és kész.

De ezek szerint amit te főzöl,ennyivel jobban izlik neki.

Nálunk is igy van,még csak jártunk,és elkezdtem neki főzőcskézni,onnantól még be is vásárolt,csak főzzek neki sokszor,és jóllakva ment haza (én egyedül éltem).Mióta együtt élünk,azóta csak ünnepekkor eszik ott,pedig szerintem egész ehetően főz az anyja.

De ő jobb szereti az én fűszeresebb főztömet.

Nem is gondolok bele hogy mit gondol az anyja

(bezzeg nagymamámnál megeszik mindent,tőle tanultam főzni,ott simán kér repetát is)