Lehet a bizalmatlanság az oka, annak, hogy a fiatalok inkább a szüleikkel laknak?

Nemrég olvastam egy cikket arról, hogy a mostani 20-30 évesek sokkal tovább laknak együtt a szüleikkel, mint az idősebbek annak idején. (Ez gondolom inkább azokra jellemző, akiknek amúgy is jó a viszonyuk a szüleikkel.

Mert akiknek nem, azok alig várják, hogy elköltözhessenek otthonról.)

Az, hogy így olcsóbb azért laknak inkább otthon, az gondolom egyértelmű.

De én arra gondoltam, hogy talán az is lehet az oka ennek, hogy rájöttek arra, hogy

1. csak a szüleikben bízhatnak

2. csak a szüleikre számíthatnak.

Tehát lehet, hogy azért nem akarnak önálló életet maguknak, mert rájöttek arra, hogy senkiben sem lehet megbízni?

Én is ez a korosztály vagyok, és ha magamból indulok ki, akkor is ezt látom. Már annyian vertek át, hogy nagyon nehezen bízok meg valakiben. A szüleimben pedig még sosem csalódtam, és mindig számíthattam rájuk. Tudom, hogy ebben szerencsés vagyok, de azért én látok olyan fiatalokat szép számmal, akiknek hasonlóan jó a viszonyuk a szüleikkel. Másban viszont nem bíznak a sok csalódás után. Mi a véleményetek?