A barátom jobban szereti a munkáját, mint engem?

Néha úgy érzem legszívesebben szakítanék a párommal. 7 éve vagyunk együtt. Mind ketten dolgozunk + még itthon is van mellék állása a páromnak én is szoktam segíteni neki ha tudok valamiben. Nem érzem úgy, hogy már szerelmes lennék, csak megszokásból vagyunk együtt. Nem közömbös nekem, szeretem valamilyen szinten. Mindenki mondja, hogy milyen szerencsém van, hogy ilyen dolgos rendes pasit fogtam ki, biztos nem kell attól félnem, hogy nem tudjuk kifizetni a számlákat és nem kell majd éheznünk... meg ilyenek. Állandóan csak a munka jár az eszében, tiszta munkamániás. Amikor segítek neki velem is úgy beszél mintha nem is a barátnője lennék hanem a beosztottja. Nekem ez rosszul esik, mondom is neki meg duzzogok is. Olyankor egy ideig kedvesebb velem, meg úgy tesz mintha a barátnője lennék. Szoktam álmodozni róla milyen lenne mással, de félek megbánnám ha elhagynám. Tisztelem őt hogy nem olyan léhűtő, munkakerülő és olyan kitartó... de mégis szeretném ha engem is szeretne nem csak a munkáját... Mások is vannak ilyen helyzetben?