Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért én vagyok mindig a...

Miért én vagyok mindig a rossz? Miért nem hallgatnak meg?

Figyelt kérdés

Sajnos nem valami fényesek a baráti kapcsolataim, nincs egy igaz barátom se, mert akiket azoknak tartottam csak kihasználtak, aztán amint feleslegessé váltam számukra eldobtak. Ez eléggé megviselt.

Azóta rengeteget változott az emberekhez való hozzáállásom, nem tudok senkiben sem megbízni, "falakat emelek magam köré", nagyon ritkán beszélek a valódi érzéseimről.


Szerettem volna elmondani mindent a szüleimnek, hogy milyen szörnyen jelentéktelennek érzem magam néha...ezért is vagyok olyan, amilyen.

De ők sosem hallgatnak meg, őket sosem érdeklik a "kifogások"...nekik csak az van, hogy mindig mindenért én vagyok a hibás, ők sosem hibáztak.

Anyámnak nemrég egy veszekedés során kitálaltam, hülyének nézett... őt sem értem, azért 'siránkozik' hogy más milyen jól megvan a lányával én meg ilyen magamnak való vagyok. Könyörgöm, egyik nagy vágyam lenne egy normális anya-lánya kapcsolat, de ő csak azt nézi hol tudna belém kötni, hogyan lehetne halálra idegesíteni, mivel tudna még jobban kikészíteni...


Én vagyok a család "fekete báránya" is. Van 2 kisebb fiú testvérem, az egyik 11 éves, a másik 4. A 11 évest egyszerűen imádják, ő a szemük fénye ,ő a legnormálisabb, vele sosincs baj stb. Közbe meg egy nagy rakás szerencsétlenség! Ráadásul hazudozni is szeret... de ez most nem olyan lényeges.


Állítólag én megkapok mindent (jó telefon, laptop), nem lenne okom ilyeneket mondani...mégis én amit a legjobban hiányolok az a szeretet. Fogalmam sincs mikor mondtam utoljára bármelyiküknek hogy szeretem őket, de arra se emlékszem már hogy ők ezt mikor mondták nekem. Persze ezek is csak szavak, más csak úgy kimondani és más komolyan gondolni...:)



2012. máj. 26. 12:48
 1/4 anonim ***** válasza:
37%

ó...istenem...én is ilyen kis hisztis p*csa voltam, elhiheted, abban az időben tökéletesen egyetértettem volna veled és együtt sajnáltuk volna magunkat. Csak tudod, rájöttem, hogy az egoizmus csakis a túlélésnél jó, a falak építgetése és az, hogy te is pont ugyanúgy viselkedsz, mint anyukád (állítólag ők soha, semmiért sem hibásak, te is ugyanezt mondod magadról, mert te vagy szerinted az áldozat) az nem lesz soha a büdös életben jó anya-lánya kapcsolat. (te is tudod)

Tedd félre kérlek a büszkeséged, az irigységed a tesóiddal szemben, mert ez nem megoldás. Ha odaállsz elé egy nyugodt pillanatában és elmondod neki, hogy te igenis szeretnél jó kapcsolatot, mert szereted, ne hidd azt, hogy veszekedni fog.

Nagyon, nagyon nehéz. De lehet, hogy nincsenek is közöttetek falak. Ha félreteszed vélt és valós sérelmeid, akkor minden rendben lesz. Megalázkodás, nevezd aminek akarod, s mondhatod, h egy hülye vagyok, h ilyet írok, de én pont ugyanezt a kört játszottam le számtalanszor.

De megérte anyummal való beszélgetés, neked is meg fogja érni.

Nekem sem vannak ám barátaim, meg senkim, de van egy csodálatos anyukám, akihez mindig, minden esetben fordulhatok, meghallgat,(... és basszus mindjárt bőgök is, mert hiányzik, 2000 Km-re van tőlem), mert egy anyukának sosem leszel felesleges, nem fog kihasználni.

Szar a kapcsolatotok most, de kérlek fogadd meg a tanácsom, s ne haragudj, ha megbántottalak, egy barát pont ezt mondta volna neked. S ne légy dühös rám, hanem menj majd mikor készen leszel rá...remélem összejön Neked.

24/l

2012. máj. 26. 13:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 A kérdező kommentje:
Értem! Összeszedem magam és megbeszélem vele a dolgot... Köszönöm szépen! (:
2012. máj. 26. 14:44
 3/4 anonim ***** válasza:
Sok sikert Neked! Nekem 2 hétbe telt, mire sikerült. Megszöktem(akkoriban sokat szökdöstem, így már nem hívták a rendőrséget), aztán 2 hét múlva rájöttem, hogy mit kell tegyek.
2012. máj. 28. 17:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim válasza:

Szia!


Nekem is ugyanez a problémám, azzal a különbséggel, hogy 7 évvel fiatalabb húgom van. Kb. 17 voltam amikor kezdődtek a gondok, suli, otthon, barátok. Nálam gyomorfájással kezdődött, végigjártam mindent, szó szerint, orvosok, beszélgetések sok mindenkivel, rengeteg módszer kipróbáltam, 10 év alatt rengeteget tanultam, (most 27 vagyok) sokat változtam, tudom kezelni a dolgokat, hogy oldjam meg a problémáimat, de sajnos, rajtam kívül nem sok minden változott, nem vagyok megelégedve, elfogadom a helyzetet. Nincs jobb ötletem. Nem akarlak elkeseríteni, ezt írták meg fenn. Erősnek kell lenni, és élni az életünket.

2013. jún. 8. 20:46
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!