Miért nem mindegy anyáméknak, hogy meddig alszok? Hogy rázzam le őket?

24 éves vagyok, különélek. Nekem teljesen más az életritmuson, mint ami "normális", úgy élek, hogy hajnalokig néha reggelig fent vagyok, aztán dél körül, kora délután kelek fel. Ha lefekszek este, csak forgolódok, ha nagy nehezen elalszok, akkor is ugyanaddig alszok, mintha órákkal később feküdtem volna le, de inkább az a jellemző, hogy két óra alvás után egyszerűen felébredek és nem tudok vissza aludni reggelig, de fent sem tudok maradni, mert reggelre álmos vagyok. Többször megpróbáltam kényszeríteni magam a normálisra való átállásra, egyszer egy hétig olyan volt, hogy este HÉTKOR le kellett feküdnöm, mert annyira elálmosodtam, és ha akkor nem feküdtem le, akkor megint hajnalig fent voltam, de egyszerűen visszaálltam a megszokott ritmusomra. De nem megy és őszintén nem is érdekel már a dolog, mert ebből nincs is semmi baj, mivel itthon dolgozok, nem kések el, nincs munkaidőm stb.

De anyámék ezt ki nem állhatják. Állandóan bármi eszébe jut telefonál délelőtt, és akkor "Aludtáááál? Ilyenkor még alszol??? Meddig voltál fent???" Rendesen elegem van már belőle, mi a fene köze van hozzá? De bunkó nem akarok lenni. Ha kikapcsolom a telefont, akkor az a baj, hogy fontos ügyekben sem lehet elérni, de a "csak megkérdeztem mit csinálsz" nem fontos, márpedig ezért hívogat sokszor. meg akkor "azért voltál kikapcsolva, mert aludtááááál még??" Amivel szintén felidegelne.

És van mikor képes és 20 percen keresztül magyaráz teljesen lényegtelen dolgokról, hiába hallja, hogy aludtam, hiába mondtam és még megsértődik, mikor mondom neki, hogy ne haragudjon, de én még alszok és most le fogom tenni. Mintha direkt ébren akarna tartani.

Eddig a "meddig voltál fent"-et igyekeztem azzal le tudni, hogy nem tudom, nem nézem az órát, nem minegy? stb. De hát hogy "na mégis meddig?? hogy nem lehet tudni?"

Az a baj, hogy nem puszta érdeklődésből csinálja, hanem hogy beleköthessen, hogy ki tudakolja és megszólhassa stb.

Elegem van belőle! Hogy rázzam már le úgy, hogy ne legyek bukó? Legszívesebben ráüvöltenék, hogy felnőtt ember vagyok, fogd már fel, hogy akkor fekszek és kelek amikor nekem jó, attól, hogy neked ez elképzelhetetlen! De nem akarok paraszt lenni...