Külföldre megy a barátom. Szakítanátok vagy maradnátok?

Miért merül fel benned egyáltalán az, hogy szakítsatok? Nem is szereted annyira?

Az én nővérem egy éve volt együtt a barátjával, mikor kiment Angliába, egy évben négyszer találkoztak egy-két napra. És kibírták, pedig ők míg itthon voltak egy fél napot nem bírtak egymás nélkül. Persze nehéz, de ha belegondolsz, csak két év. Ráadásul 27 éves a te fiúd, szóval gondolom már komolyabb tervei is vannak...

Te érzed, hogy mennyire szereted, megéri-e együtt maradni vele!

Én ugyanilyen idős voltam, mint Te, a párom 25 éves volt, amikor megelégelte a pénzhiányt (én tanultam, ő friss diplomás volt; albérlet.. szülők pedig nagyon nem milliomosok). Egy barátja akkor már két hónapja kint volt, hozzá ment lakni, illetve tőle kért egy kis pénzt kölcsön. Pár nap alatt talált munkát magának, igaz, hogy raktárban volt gépészmérnöki diplomával, de bőven el tudta magát tartani, és még spórolásra is volt lehetősége.

Én vele maradtam. Rossz volt, amikor más andalgott a Duna partján, én pedig fülhallgatóval a fülemben sírtam, de kitartottunk. Mindenről beszámoltunk egymásnak, havonta legalább kétszer küldött valami kisebb meglepetést (pl. egy csokor rózsát futárral), naponta 10x leírtuk egymásnak, hogy szeretlek, és ha csak éjjel háromkor tudtam vele skype-olni, akkor is fentmaradtam. Kell áldozatokat hozni, bőven, de ha valakit igazán szeretsz, akkor ennyi a minimum...

Ez volt 6 éve; ma már én is kint vagyok. Ő a diplomájával dolgozik, én jelenleg a gyerekeinket nevelem. :))

Semmiféleképp ne szakíts így látatlanba, ha úgy érzed majd később, akkor mondd azt, hogy ez nem megy. Nem tudhatod, mit hoz a jövő!

én 17 vagyok, a barátom 22, és 8 hónapja vagyunk együtt. Nyáron rengeteget találkoztunk, de suli közben elég nehéz lesz, mivel ő csak hétvégén dolgozik, én meg hétköznap iskolában vagyok; és még neki is van egy éve a suliból.

Havonta szerintem minden hétvégén 1, max. két napot láthatjuk egymást; vasárnap és hétfő délután, emellett 180 km-re lakunk egymástól.

Mi sem szakítunk, hanem megpróbálunk erősek maradni addig, amíg be nem fejezi az iskolát; jövőre már a hétköznapjai szabadok lesznek, bár én iskolába fogok járni, könnyebb lesz a találkozás, sőt, ő azt mondta, mikor elkezdem a fősulit, már költözhetnénk is össze.

Szerintem ti se szakítsatok, mert a párodnak ez egy remek munkalehetőség! Amint te is befejezted a sulit, usgyi utána!! És minden jó lesz. (:

Szurkolok nektek!!

mèrt szakitanèk vele? hülye kèrdès.

ha ilyen miat szakitanának velem èn biztos elmonsanám mindenek a csajt. sztem fejejzd be a sulit ès menj utána tuti jobb helyetek lesz mint itthon

Én folytatnám.

Tudom kevés az az egy hét havonta, de ha komolyan gondoljátok kivitelezhető lesz.

Időközben úgy is kiderül, hogy megy-e a dolog. Ha igen akkor jó, ha meg nem...

Egyik ismerősöméknél is ez volt a helyzet, de ők szakítottak..., igaz ott csak egy évben párszor, ha látták volna egymást. Nagyon nehéz volt szegényeknek...(látszott rajtuk, hogy megbánták a szakítást)

Jól fontold át.

Bárhogy is döntesz, remélem jó döntés lesz!