Nagyon bánt amit a férjem mondott. Miért csinálta?

#35

Hasonlítsunk össze egy magas, kisportolt, jól öltözött, ápolt, dús hajú férfit egy kövér, pocakos, borostás, izzadós, elhanyagolt, kopaszodó átlagférjjel.

Melyik a vonzóbb?

Nagyon bírom, amikor a pasik önkritika nélkül tekintenek magukra, de ugyanakkor top modellekre pályáznak.

Ez a megaláztatás ugyanaz a kategória, mint amikor egy munkahelyen rádszállnak a többiek. Semmi nem jó, amit teszel, a munkád nulla, nem dolgozol, lassú vagy: ez megy naponta, egészen addig mehet, hogy végig zokogod az éjszakádat, depressziós leszel. Beléd sújkolják, hogy értektelen, alkalmatlan senki vagy. Ha mégsem lépsz ki, az első látszámleépítésnél rúgnak ki. Vagy agyvérzést esetleg infaktust kapsz, aztán ott állnak az álszent mocskok a sírodnál és megjátsszák a nagy gyászt.

Lépj ki ebből a kapcsolatból, minél előbb! Hidd el, nekem majdnem az életembe került a megaláztatás, de túlléptem rajtuk, soha nem bocsájtom meg nekik, amit elkövettek ellenem.

"Tegyünk össze egy szolis,sminkelt,fodrászhoz és mükörmöshöz járó csajt vagy nőt,ennek az ellentétjével.Férjek és Urak melyikre gerjednek általában? Ne mondja már nekem egyik férfi sem,hogy a 2. alternatívára,mert akkor hazudik. "

Miért van ennyi megcsalás,és válás? Hát épp ezért."

Járok fodrászhoz, enyhén sminkelem, műkörmöm is volt már, szolit nem szeretem. Mégse vagyok feltűnő jelenség,nem vagyok mű, nem szeretek kihívóan öltözködni. De boldog párkapcsolatban élek, s nem csak szeretőnek kellek!

Az általad felsorolt jellemzőket sokan túlzásba viszik.

Nem mindegy, hogy hetente jár fodrászhoz, vagy 1-2 havonta. Szolidan sminkeli magát, vagy már nem is önmaga nézz vissza a tükörből. A műkörömben is van igényes, de olyan is, amivel lehetetlenség alapvető házimunkákat is elvégezni.

Szóval valaki ezekben már átesik a ló túloldalára, s csak agyonszolizott műnő süt le róla. Lehet, hogy ő ettől érzi magát szépnek, s megfordulnak utána. Csak nem mindegy, hogy egy pasi a társat látja benne, vagy egy olyan nőt, akit könnyen megkaphat egy menetre.

A gond az, hogy vannak, (mégis), akik ennél a pontnál még reménykednek és azt hajtogatják: "meg lehet ezt beszélni", "megkérdezem, miért gondolja így", blablabla. Pedig itt és ez a fázis már nem menthető. Aki rátért erre a megalázó, gonosz, kegyetlen útra, az egyrészt nem véletlenül kezdte, másrészt nem azért csinálja, mert 5 perc múlva (fantasztikus érveink előtt meghajolva) be szándékozza fejezni. Ez egy romboló folyamat fontos pontja, sokan vannak, akiknek van tapasztalata ebben és már időben megszólal a fejükben a vészcsengő és szépen bezárják a kapukat.

Még annyit, hogy a "miért mentél egyáltalán hozzá?", valamint a "mennyi ideig voltál vele a házasság előtt?"-kérdések nem indokoltak, ugyanis 5 év együttjárás és házasság után is el lehet válni fél éven belül (láttam) és 1 hónap ismeretség után is lehet valaki boldog házas (ma már) több mint 15 éve (ezt is láttam). Szóval akármit csinálunk, ebbe beleszaladhatunk nagy eséllyel. Jöhet egy pont, amikor a másikra csak bámulunk mint borjú az új kapura: ki a fene ez a szemétláda? Hát, ilyenkor már nem látom értelmét a "terápiázásnak", az pedig tök tipikus, amit a kérdező említett: "meg sem hallgat, a témáimat unalmasnak tartja". A fenekünket a földhöz ütögethetjük éveken át sikertelenül és mégsem változik semmi - bár nem, ez nem igaz; addigra a másik tökéletesen lerombolja az önképünket és azon kapjuk magunkat, hogy a sarokban csendben sírdogálunk naphosszat, a pasi meg brutálisabb, mint valaha. Csírájában, lányok, csírájában! :) Nincs mire várni.

*43

Nem férfi voltam,hanem NŐ!

És ez fordítva is így van,egy férfinak melyik kell?

Biztos nem a 2. alternatíva!