A túl fiatalon összekerült pároknál előbb-utóbb az a vége, hogy belép valaki más a képbe, mennyire igaz?

Mi elsők voltunk egymásnak, aztán a párom (én fiú, ő lány) 15 év múlva elhagyott. Amikor kérdeztem az okokról, bizony ott volt, hogy "nem tudja milyen más férfival élni" és Ő nem akarja a nélkül leélni az életét, hogy ezt meg ne tudná. (Sok mást is mondott. Persze legjobban a gyerek issza a dolog levét ma is.)

Azt nem tudom, mennyire törvényszerű ez, egy pár dolgot ki lehetett volna védeni, ha tapasztaltabbak vagyunk. Akkor biztosan jött volna más. Sajnálom, hogy nem tudtam pozitívabb példával szolgálni.

Amit tanácsolni tudok. Figyeljetek oda egymásra! Őszinteség. Önismeret. Csak annyira tudsz őszinte lenni a másikkal, amennyire magaddal az vagy. Néha gőzt kiereszteni, 1 veszekedés nem a világvége, tökéletes kapcsolat nincs, mivel a benne résztvevők emberek. Nagyon megnyugtató tud lenni, ha egy vitás kérdés megoldása után arra ébredek, nem dőlt össze a világ, még mindig együtt vagyunk. (Ja, mert nem mondtam, a világ nem dőlt össze, most is párkapcsolatban élek, csak azóta másvalakivel.) ;o)

Szerintem ez az állítás nem igaz. Az "idősebb" korban összekerült pároknál is benne van a pakliban, hogy az egyik fél megcsalja a másikat.

1997-ben, ismerkedtem meg az akkor 20 éves párommal. ÉN 19 voltam. Ez volt 12,5 éve. Azóta is együtt vagyunk, szeretjük egymástm, és szerelmünk gyümölcse most 10 hónapos. (a következő bébi is már tervben van)

Egy pozitív példa:

A férjem volt 18 én 15 amikor összejöttünk. Most 26 éve vagyunk házasok, előtte 5 évig jártunk egymással. Voltak szép idők, rossz idők, de a kölcsönös tisztelet megmaradt.

Mi 4 éve ismerkedtünk meg a vőlegényemmel,én 19 voltam,ő 21.Neki már több párkapcsolata is volt,nekem meg Ő volt az első.Boldogan éltünk majdnem 2 és fél évig,már el is jegyzett,szóba került a házasság is,amikor engem elkapott valamiféle "láz",hogy úristen,még jóformán nem is éltem,nem volt más pasim,nem buliztam eleget stb!

Menni akartam,ő meg nem tartott vissza.Azt mondta,ennek ellenére szeret és visszavár.1 hétig voltunk külön,én ezalatt buliztam,"kipróbáltam"magam,sőt még pasiztam is(ezekre nem vagyok túl büszke),de az egész arra volt jó,hogy rájöjjek,nekem csak Ő kell,és csak vele lehetek boldog.

Mindennek már 1 éve,minden nappal egyre jobban szeretjük és tiszteljük a másikat(még a hibákat is),együtt élünk és jövő márciusban összeházasodunk!

Szóval én azt tudom megállapítani,hogy a túl fiatal szerelmeseknél esélyesebb a szétválás de nem törvényszerű,ha óvják és vigyáznak a kapcsolatukra,szeretetben élnek akkor lehet "örökké"is:)