Temetésen ezer éve nem látott rokonokkal tudtatok mit kezdeni, hogyan köszöntök odamentek mindenkihez "ismeretlenül "?

Ezen én is gondolkoztam annak idején a nagyapa halálakor. Ott volt a temetés, ahonnan a család származik, de már rég elköltözteknagyszülők is. Viszont a távoli ismeretlen rokonság ott lakika mai napig.

Mivel én a legközelebbi rokonai közt voltam az elhunytnak, így nem nagyon kellett mennem senkihez, inkább hozzánk jöttek részvétet nyilvánítani a távolabbi rokonok. Akkor megköszöntem, beszéltünk néhány szót, és jött a következő. Ez most ilyen gépiesnek hangzik, de egyébként volt valamiféle rituálé-jellege.

Nálunk -falun- még van halotti tor.

Temetés után a hozzátartozók meghívják a rokonokat, akik elmennek. (általában)

De lassan már mi is csak temetéseken találkozunk. :(

A nagymamám temetésén ez úgy történt, hogy állt a közvetlen család, a távolabbi rokonok odajöttek, édesapám pedig bemutatott azoknak minket, akikkel mi még nem találkoztunk, pl. az ő unokatestvérei vagy azok gyerekei.

Nagyon nagy a rokonság és nagy a távolság, viszont így nem voltak ismeretlen arcok.