Miért teszik fel a szülők mindig ezt a kérdést, és akadnak ki a válaszon?

"De miért is lenne elvárható, hogy érdeklődjek a családtagjaim iránt? Anyám akart gyereket, nem pedig én szülőket"

Gondolom nem ilyet mint te. Sok örömük lehet benned.

Remélem pár embert elgondolkoztat:

[link]

Az áldozatnak volt egy 15 éves fia. Képzeljétek el arra hazamenni, hogy valaki a családodból nincs többet és nem kérdezi meg, hogy mi volt az iskolában, nem teszi eléd a vacsorát és nem írja alá ha jó jegyet viszel haza a suliból.

14: Mindenkinek lehet néha rossz napja, még velem is előfordult, hogy megmondtam: paprikás a kedvem, nem család miatt, de aznap este legyenek szívesek békén hagyni, majd elpuffogok magamban.

Na de a te hozzáállásod se korrekt szerintem, hogy alkalmazkodjon hozzád mindenki, mert te nem akartál megszületni, ők akartak gyereket.

Én 29 vagyok, tehát nem is öreg és begyöpösödött, lányom 11 éves. Én is mindig ezzel kezdem, hogy na, mi volt ma a suliban? Első válasz: semmi. 2 perc múlva: doga elmaradt, vagy megírták, a Kati ezt csinálta, a Petra azt mondta, ......

Szóval mindig van mit mesélni. Ha tényleg semmi, akkor azt is el lehet mondani, nem?

Mi a bajod? Hogy anyukád szóba áll veled? Költözz el, tartsd el egyedül magad, aztán nem fog majd cseszegetni.

18: "Inkább az, hogy nem tetszik ez "a szülőket _muszáj_ szeretni" dolog."

Olyan dologgal vitatkozol, amit te magad képzeltél bele a válaszba de nem volt ott. Hol írtam azt, hogy a szülőt szeretni KELL?

Csak egy közösségben élünk, ha figyelnek rád, el vagy látva azzal amire szükséged van (sőt többel is), akkor az a minimum, hogy szóba állsz velük és oda lehet böffenteni pár normális szót, mert ettől még nem lesz vége a világnak. Mert igazából ők azok, akikre számíthatsz akkor, ha hó vége van és késik a fizetésed, ha a gyereked megint beteg a bölcsiben de neked dolgozni kell, vagy lakáshitelhez kezest kérnek.

"Mint írtam, értem én hogy a legtöbb embernek ez megy alapból, de néhányaknak meg nem, még úgy sem, hogy teljesen rendes szülei vannak. Olyan emberekkel meg szerintem akiket nem szeret az ember, nem szívesen beszélget lényegtelen dolgokról."

Ha nem kedveled őket, akkor menj el onnan. Nem vagy köteles a családoddal élni, vannak gyermekotthonok és 18 éves korod után ott is hagyhatod őket.

"De ezeknek a hülye kérdéseknek (milyen napod volt és társai) semmi értelmét nem látom."

Te nem, de egy olyan szülőnek, aki figyel a gyerekére egy lényegtelen dolog is sokat mondhat. Pl. elmeséli, hogy Pistike (akit esetleg nem is láttam soha) visszafeleselt a tanárnak, Béluska ellopott egy almát a közértből vagy Gizike a szertárban a héten már a harmadik fiúval csókolózott, akkor abból AHOGYAN elmondja ezeket, lehet következtetni a gyerek hozzáállására a történethez. Pl. nem mindegy hogy röhögve meséli az almalopást vagy szörnyülködve, mert ha az előbbi, akkor el kell beszélgetnem vele arról, hogy egy ilyen dolognak mi lehet a következménye, mielőtt Ő belekeveredik.

Ránk nézve következmények nélkül beszélgethetünk fontos dolgokról, mert egyszerűbb Zolika lógásával kapcsolatban elmondanom, hogy ilyen esetben akár megvonhatják a családi pótlékot, mint estéről estére unalmas hegyibeszédet tartani vagy utólag sírni.

Nekünk nagyon sok ilyen lényegtelennek tűnő, nem is a gyerekemmel történt esetből lettek nagy beszélgetések és ebből tudom azt, hogy ő hogyan látja a világot és ez sokkal több információ a számomra, mint az, hogy holnap ebédbefizetés vagy az iskolában festik a tornatermet ezért elmarad a hétfői első óra.