Hogyan tovább, hogy legyek jó fej nő és anyuka?

Elváltunk a párommal és egy kicsi lánnyal maradtam egydül. Párom minden héten egyszer látogatja. Azóta eléggé befordultam. Félek, hogy a kislányom mellettem halálosan unalmas életet fog élni, mert én humortalan, keserű, nagyon komoly ember vagyok. Csak a párom hozott az életünkbe humort, de más volt a probléma. Szóval elment a humor, elment minden. Mondják, hogy épitsem fel újra magam. Nincs kedvem. Apósom azt mondta, hogy azért nem szeretett meg a családja, mert "nem tudtál megfőzni bennünket", olyan személyiség vagy, akit nem lehet kedvelni. És most ilyen személyiség, tehát én nevelem a kislányomat. Soha nem nevetünk a gyerekkel, mert nem tudok, nem járok el sehová, mert a kislányom még olyan kicsi, hogy nem tudok mellőle még este sem elmenni futni, mert nem hagyom a lakásban egyedül. Ezért csak boltba járok, stb. Barátaim nincsenek, a múszaki dolgokhoz nem értek, azt is a párom rendezte, én lamortizálódok és fogalmam sincs, hogy igy mi lesz a gyerekemmel, tisztára ilyen személyiség lesz ő is. Rokonok és barátok nem járnak. Rokonok nincsenek, barátok meg a személyiségem miatt nem, mert ugye nem főztem meg senkit sem. Most mi lesz? Béna vagyok, csak a tv-t nézük a kislánnyal, meg sétálunk, boltba járunk. Hogy legyek jó fej nő?