Ha nagy anyagi különbség van a pár két tagja között, azt hogy lehet megoldani?
A párom közel tízszer annyit keres, mint én. Ez pedig rengeteg problémát okoz. Félig-meddig együtt élünk: együtt lakunk, de nincs közös kassza. Ő nem akar eltartani, és én sem akarok kitartott nő lenni.
Viszont már egészen kis dolgoknál nehéz helyzetbe kerülök: ha elmegyünk vásárolni, én nézem az árcímkéket, és igyekszem a lehető legolcsóbb terméket venni, ami még elfogadható minőségű. Ő viszont azoknak egy jó részét nem hajlandó megenni, mert azt mondja, nem azért tanult és dolgozik sokat, hogy teszkós akármit egyen. Ebben egyébként tulajdonképpen igaza van, én se azt venném, ha megengedhetném.
Így viszont nem igazán tudunk közös nevezőre jutni, és ez még csak egészen apróság. De minden téren megjelenik: én vidékre vonattal szoktam utazni, de ő nem hajlandó vonatozni, sőt a 6-os úton se hajlandó közlekedni, ha a szüleimhez megyünk, csak pályán. Így persze sokkal többe kerül az út, amit viszont én nem akarok kifizetni, merthogy nekem teljesen jó lenne a vonat is. De annak végképp nincs értelme, hogy ő egyedül autózik, én meg vonatozom.
A megjelenésünkről is lerí a különbség, ha az ember egy kicsit jobban megnéz minket: nekem innen-onnan örökölt, illetve olcsón vett, ráadásul régóta hordott ruháim vannak, ő viszont minőségit vesz magának, amiről ez persze nyilván látszik is.
Most jön a karácsony, plusz a névnapja, és komoly gondban vagyok, mit adhatnék neki. Beszélgettünk erről, mert apukája megkérdezte, mit adjon neki, és hangosan gondolkozott a jelenlétemben. Arra jutott, hogy igazság szerint nincs szüksége semmire, mert mindene megvan, ami kell, ami meg még nincs, az túl nagy értékű dolog ahhoz, hogy ajándékba kérhesse.
Én haszontalan ajándékot nem akarok neki adni, mindenkinek igyekszem olyat találni, amire tényleg szüksége van, vagy tudom, hogy vágyik rá. De nála egyszerűen nincs ilyen! És ha nem lennék már így is eléggé tanácstalan, véletlen hallottam, hogy mondta a húgomnak, hogy mennyire örül, mert nagyon találó ajándékot sikerült kitalálnia nekem, aminek nagyon fogok örülni. Eddig még csak-csak nyugtatgattam magam, mert ő azt mondta, hogy nem jó ajándékozó, és erre mondtam, hogy ne parázzon, engem könnyű megajándékozni, egy pár fülbevalóval nagyon nem lőhet mellé (ez amúgy is szinte minden nőnél abszolút jolly joker-ajándék), de ezek után már teljesen kétségbe vagyok esve, hogy mit tegyek.
Ja és hogy a helyzet még nehezebb legyen, most karácsonyig külföldi kiküldetésen van, ezért csak hétvégén találkozunk. Így arra is minimális az esély, hogy véletlen elpöttyent valamit, hogy ezt vagy azt szeretne, mert alig vagyunk együtt, és amikor igen, akkor sem a mindennapi dolgokkal foglalkozunk, hanem leginkább utazunk.
Van valaki még hasonló helyzetben? Hogy lehet ezt kezelni? Egyszerűen felőröl, hogy a legkisebb dolgokból is, amikről eddig nem is álmodtam volna, megoldhatatlannak tűnő problémák lesznek. (hogy arról már ne is beszéljek, hogy rögtön megjelentek a rossz nyelvek, akik szerint a pénzéért vagyok vele, ami eszméletlen rosszul esik)
Azon túl, hogy megpróbálok én is jobban keresni, milyen megoldás van még erre?
válasza:
válasza: válasza: válasza:az ajándékozós részére válaszolnék a többiről nincs tapasztalatom és nem akarok hülyeséget írni.
Közös élményből sosem elég. Én vidámpark jegyeket kaptam anno a páromtól(külföldön élünk, egy vagyon a belépő), kettőt is, így vele tudtam elmenni. Ha nincs sok pénzed, egy színházjegy, koncertjegy megteszi. Ezenkívül nem tudom mennyire vagy kézműves, én festettem már sokat, akár ruhákra is, annak is volt sikere. Ha tudod, h szeret egy újságot, fizesd elő, vagy vegyél neki masszázs bérletet. ha szereti a személyes dolgokat, akkor gyárthatsz neki te is kártyákat, amiket beválthat nálad. Ha ennyire tehetős, akkor lehet h értékelné a személyes dolgokat hisz a tárgybeli dolgokat mind megveszi magának de bármit nem tud.
válasza:A kajás dolgot nem értem. Attól még mert ő nem hajlandó megenni ezt azt te miért ne vehetnéd meg? Vagy neki főzöl? Akkor viszont be kell szállnia. Meg ha neked nincs pénzed autópályára ezért vonattal mennél akkor vagy elfogadja, hogy külön mentek, vagy a saját komfortja miatt megengedi, hogy ne kelljen fizesd a benzint (bár ezt se értem, miért ne ülhetnél be mellé, hiszen az autó így is úgy is eljut oda)
Amúgy én nem tudnék így élni. Inkább mindketten egyforma csórók, átlagosak vagy gazdagok legyünk, minthogy nekem 3 hónapot kelljen spóroljak egy gazdag ember karácsonyi ajándékára, hogy legalább megközelítőleg hasonló értékűt adjak. Vagy verje magát az ember adósságba, mert nem tud rákos raviolit felszolgálni? Mi mindketten csórik vagyunk a párommal amúgy de mindenünket megosztjuk. Érdekes minél több pénze van valakinek annál jobban félti.
válasza:Előző jól mondja, ne tárgyat adj neki hanem élményt, akár ha mást nem akkor egy jó kis étterembe vidd el vacsizni, öltözz fel szexin, tudja hogy mi vár rá a vacsora után... ;) stb.
Egyébként ha ilyen jól megy a szekere akkor szerintem nyugodtan elfogadhatod adott esetekben a 'hozzájárulását' pl a kajához - pl ha ő egyedül is autópályán menne valahova, akkor abban nincs semmi ha te is ott ülsz mellette anélkül hogy elosztanátok a matricadíjat, neki ez meg se kottyan, nemde? Ha meg ő akad fenn hogy de igen felezzétek a költségeket meg ilyenek, akkor ne haragudj de nem is kéne együtt lenned egy ilyen önző emberrel. Ha én szeretek valakit és megtehetem, akkor fizetek neki mindent, ha látom hogy nem arra utazik hanem tényleg ő is szeret engem.
válasza:Ne őrüljön már meg a párod, most komolyan elkéri a benzinpénz meg az autópálya-matrica rád eső részét? Akkor zúzzál el vonattal, ő meg menjen kocsival.
Nem teljesen épelméjű a barátod.
Van egy egyetemi évfolyamtársam. Levelezőn tanulunk Szegeden, ő pesti, nekem meg Pesten lakik barátnőm. SOHA nem fogad el pénzt benzinre, pedig még rajtam kívül 3 embert is elvisz ilyenkor Pestre. Mert úgy van vele, hogy ha egyedül járna a suliba, akkor is kocsival jönne, és akkor is ennyibe kerülne.
Szóval a barátod szégyellje magát, ha a saját "szerelmét" nem képes elvinni a szüleihez úgy, hogy a benzint nem a kenyérre való rovására kellene kifizetnie.
Beszélgessetek erről.
Attól a párom, hogy nagyon jól érezzük magunkat együtt, rengeteget beszélgetünk (még munka közben is folyton chatelünk, esténként pedig szintén, most hogy messze van, órákat lógunk skype-on). Sok közös programunk van, gyakorlatilag minden időnket együtt töltjük, munkában, tanulásban is támogatjuk egymást, amiben tudjuk. Még soha nem találkoztam olyan férfivel, akivel ennyire jó lett volna együtt lenni, és ráadásul ahogy telik az idő, egyre jobb! Egymásra is jó hatással vagyunk, a család és ismerősök szerint is mindketten sokkal energikusabbak, kiegyensúlyozottabbak, jókedvűbbek lettünk. Ezzel a részével abszolút nincs probléma, ezért is nem írtam le. Szerencsés vagyok, hogy olyan ember van mellettem, aki igazán a társam lehet.
Nyilván a dolognak általában az a vége, hogy ő sokkal többet tesz bele anyagilag a kapcsolatba, mint én. Igen, főzök rá, ha van időm, mert neki minimális szabadideje van, gyakran indul el itthonról reggel nyolckor úgy, hogy este tizenegyre ér haza. Ha épp nekem sincs időm főzni, akkor rendel kaját, abba pl. már nem szállok bele.
A benzinpénzt sem kéri el, csak attól még engem zavar, mert az egy dolog, ha elvisz a szüleihez, ahova amúgy is menne, de az én szüleimhez egyébként nyilván nem utazna le. Egyszerűbb lenne, ha mindketten ugyanannyit keresnénk, és akkor vagy mennénk vonattal, vagy felesben fizetnénk a benzint.
Nem arról van szó, hogy elszámoltat minden fillért, csak egyrészt még egyszer régebben beszélgettünk erről, és akkor mondta, hogy ő nem szívesen tartaná el a feleségét/barátnőjét (akkor még nem voltunk együtt, sőt igazából fel sem merült a dolog), és erre emlékszem, emiatt is zavar. Emellett nekem is jobb lenne, ha hasonló anyagi helyzetben lennénk, mert nem lenne ebből probléma.
De ha ettől a résztől eltekintünk, annyira jó együtt! És nagyon nem szeretném, ha erre menne rá ez a kapcsolat.
Egyébként az előző barátommal egyformán csórók voltunk, de attól még nem lett jobb az a kapcsolat. A mostani fényévekre van tőle! Ezért is félek nagyon, nehogy véletlen az anyagi problémákra menjen rá.
válasza:Ne haragudj, de ez nem párkapcsolat.
Egyik párom sem akarta még elkérni a benzin költséget vagy ha nem tetszett nekik az étel, amit én megengedhettem magamnak, akkor vették ők. Természetesen én is kaptam belőle.
A párod egyáltalán nem akar bevonni az életébe. Nem azt mondom, hogy két embernek a kapcsolat elején közös kasszán kellene lenni, de ez az én szememben szarevősködés.
Na és számomra a helyedben nagyon megalázó lenne.
Miből él? Tudom, hogy indiszkrét kérdés, csak költői volt. A dolog azért merült fel bennem, mert az alapján, amit leírtál, nem rendelkezhet nagy intelligenciával. Már ne is haragudj!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!