Ha nagy anyagi különbség van a pár két tagja között, azt hogy lehet megoldani?

A párom közel tízszer annyit keres, mint én. Ez pedig rengeteg problémát okoz. Félig-meddig együtt élünk: együtt lakunk, de nincs közös kassza. Ő nem akar eltartani, és én sem akarok kitartott nő lenni.

Viszont már egészen kis dolgoknál nehéz helyzetbe kerülök: ha elmegyünk vásárolni, én nézem az árcímkéket, és igyekszem a lehető legolcsóbb terméket venni, ami még elfogadható minőségű. Ő viszont azoknak egy jó részét nem hajlandó megenni, mert azt mondja, nem azért tanult és dolgozik sokat, hogy teszkós akármit egyen. Ebben egyébként tulajdonképpen igaza van, én se azt venném, ha megengedhetném.

Így viszont nem igazán tudunk közös nevezőre jutni, és ez még csak egészen apróság. De minden téren megjelenik: én vidékre vonattal szoktam utazni, de ő nem hajlandó vonatozni, sőt a 6-os úton se hajlandó közlekedni, ha a szüleimhez megyünk, csak pályán. Így persze sokkal többe kerül az út, amit viszont én nem akarok kifizetni, merthogy nekem teljesen jó lenne a vonat is. De annak végképp nincs értelme, hogy ő egyedül autózik, én meg vonatozom.

A megjelenésünkről is lerí a különbség, ha az ember egy kicsit jobban megnéz minket: nekem innen-onnan örökölt, illetve olcsón vett, ráadásul régóta hordott ruháim vannak, ő viszont minőségit vesz magának, amiről ez persze nyilván látszik is.

Most jön a karácsony, plusz a névnapja, és komoly gondban vagyok, mit adhatnék neki. Beszélgettünk erről, mert apukája megkérdezte, mit adjon neki, és hangosan gondolkozott a jelenlétemben. Arra jutott, hogy igazság szerint nincs szüksége semmire, mert mindene megvan, ami kell, ami meg még nincs, az túl nagy értékű dolog ahhoz, hogy ajándékba kérhesse.

Én haszontalan ajándékot nem akarok neki adni, mindenkinek igyekszem olyat találni, amire tényleg szüksége van, vagy tudom, hogy vágyik rá. De nála egyszerűen nincs ilyen! És ha nem lennék már így is eléggé tanácstalan, véletlen hallottam, hogy mondta a húgomnak, hogy mennyire örül, mert nagyon találó ajándékot sikerült kitalálnia nekem, aminek nagyon fogok örülni. Eddig még csak-csak nyugtatgattam magam, mert ő azt mondta, hogy nem jó ajándékozó, és erre mondtam, hogy ne parázzon, engem könnyű megajándékozni, egy pár fülbevalóval nagyon nem lőhet mellé (ez amúgy is szinte minden nőnél abszolút jolly joker-ajándék), de ezek után már teljesen kétségbe vagyok esve, hogy mit tegyek.

Ja és hogy a helyzet még nehezebb legyen, most karácsonyig külföldi kiküldetésen van, ezért csak hétvégén találkozunk. Így arra is minimális az esély, hogy véletlen elpöttyent valamit, hogy ezt vagy azt szeretne, mert alig vagyunk együtt, és amikor igen, akkor sem a mindennapi dolgokkal foglalkozunk, hanem leginkább utazunk.

Van valaki még hasonló helyzetben? Hogy lehet ezt kezelni? Egyszerűen felőröl, hogy a legkisebb dolgokból is, amikről eddig nem is álmodtam volna, megoldhatatlannak tűnő problémák lesznek. (hogy arról már ne is beszéljek, hogy rögtön megjelentek a rossz nyelvek, akik szerint a pénzéért vagyok vele, ami eszméletlen rosszul esik)

Azon túl, hogy megpróbálok én is jobban keresni, milyen megoldás van még erre?