Ti mit csinálnátok az alábbi helyzetben? Maradnátok vagy különköltöznétek?

maradnék.

a segítség is bármikor jól jöhet, ha elmész, anyukád meg ott marad egyedül. az sem mindegy, hány éves vagy te és édesanyád?

én mindenképp maradnék, a mai világban az a biztos, ami megvan, azt szépítgetném. De mindenképp megbeszélném előtte anyámmal.

Egyébként igen, mivel te vagy a nő, ha jól értem, ezért a maradás jobban szóba jöhet.

Inkább az anyós-meny dolgok macerásabbak, mint az anyós-vej.

Ha te elbírod viselni anyukádat, szerinted lehet együtt élni vele, egy házban (még ha külön lakrészben is) akkor miért ne maradhatnátok?

Én laktam közös telken a férjem anyjáékkal, hát mit mondjak, utáltam. Nézték mikor teregetek, mikor pucolok ablakot, vajon főzök-e, vásárolni megyek-e, megint fodrásznál voltam-e stb. Aztán laktunk egy időben anyukáméknál, míg épült a házunk, hát mit mondjak, az uramnak aztán nem volt mit mondaniuk, elvégre dolgozik, nem iszik, nem veszekszik velem, segít mindenben, ha megkérem, néha még palacsintát is sütött az egész családnak, mi egyébbe köthettek volna bele? Ellenben egy menyen sokkal nagyobb támadási felület van, ha gyereknevelésről lesz szó sem az apukát fogják cseszegetni, a terhességben sem őt fogják izélni, ha már hoz neked 2x savanyú uborkát, meg nem hagy emelni már elég is, de fordított együttélésnél te minek fekszel egész nap nem igaz, hogy hányingered van, így meg nincs kimosva szegény Jóska ingje.