Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Miért ilyen szigorúak a szüleim?

Miért ilyen szigorúak a szüleim?

Figyelt kérdés

17 éves lány vagyok. Van barátom már több mint 1 éve, szüleim csípik őt, megbíznak benne, beszélgetnek is sokat, amikor itt vagyunk nálunk. Én általában pénteken és vasárnap délután szoktam átmenni hozzá, ő szombaton jön, mert fősulira ment és csak hétvégente jön haza, megpróbálunk minél többet együtt lenni. Mivel már egy éve együtt voltunk gondoltam már biztos megengedik, hogy ott aludjak, de nem igy történt. Többször is megkérdeztem, és mindig nem. A barátom persze megértette, és nem haragudott, de én igen. Mikor megkérdeztem az okot azt felelték, hogy nem illik mert az ő idejükbe a férfi ment a nőhőz de akkor se aludt ott. Kiakadtak amikor már sokadszorra megkérdeztem az ottalvást, és azzal fenyegetőztek ha tovább folytatom eltiltanak tőle. Tegnap előtt megkérdezték a barátom szülei hogy nincs e kedvem velük menni Pestre vásárolni, ott is aludnánk egy rokonuknál. Én nagyon örültem neki, és barátom is. Megkérdeztem itthon és se igent se nemet nem mondtak. Azt kaptam hogy én nem foglalkozok az ő érzéseikkel, mert amikor ők hivnak el valahova én nem akarok menni, és hogy még nem volt egy hétvége sem amit itthon töltöttem volna (ez nem igaz!). Próbáltam védekezni, de csak rosszabb lett, az egész napot végig sírtam, már ott tartok, hogy amint van rá lehetőségem elköltözök innen. Amúgy segítek anyának sokat, a szobám rendben van, dolgozom is, és kitűnő tanuló vagyok.


Ha tudtok valami tanácsot, hogy hogyan tudnám ezt átvészelni, vagy puhítani őket, légyszi irjatok!:)


Előre is köszönöm:)


2012. dec. 10. 21:30
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:
Nekem is hasonlóak voltak a szüleim,nem mehettem soha sehova,még a suli bulikból is sokkal hamarabb időre haza kellett érnem,mint a többieknek,ha nem akkor volt hadd el had...Én 18 éves korom után,ahogy leérettségiztem kézzel lábbal menekültem egy másik városba tovább tanulni,hogy végre "kiélhessem" magam.Rengeteget buliztam,én is elkezdtem dolgozni,igyekeztem bepótolni az otthoni "szobafogságokat" 4 év kellett hozzá,hogy teljesen kitomboljam magam,rengeteget jártam szórakozni.De utána lecsillapodtam.Mindez persze az egyetem rovására is ment,mert elég fárasztó volt a bulikat összehangolni a sulival meg a vizsgákkal.Igazából ez az egyetem is a szüleim eröltetése volt,de nem végeztem el,és egyáltalán nem bántam meg semmit,jól menő,saját vállalkozásom van,amihez nincs szükségem egyetemi végzettséghez,és boldogan megélek belőle.A szüleim szerint csak az az ember,akinek diplomája van....hát én ezt elég erősen megcáfoltam,mert többet keresek,mint egy 3 diplomával rendelkező vezető beosztású "alkalmazott".A szüleim ezt a mai napig nem bocsájtották meg nekem,hogy otthagytam az egyetemet,és a kapcsolatunk is nagyon rossz.Ezzel csak annyit akartam mondani,hogy persze a szülők mindig nagyon jót akarnak és féltik a gyereküket,csak sokszor ez már kóros,mint az én esetemben is.Betegesen ki akart anyám sajátítani,mert mai napig úgy gondolja,hogy mivel ő szült,ő nevelt fel ezért egész életemben teljhatalma van felettem és joga van az életemet irányitani saját kénye kedve szerint...szval az én esetemben ez így sült el.,jelenleg 2 gyerekes család anya vagyok és elmúltam 30.És ha még1szer ujra kéne csinálnom,ugyanigy tennék mindent...lehet nem teljesen ide tartozik,amit leirtam,de nekem ez jutott eszembe az írásodról..Én a helyedbe elmennék otthonról...
2012. dec. 10. 23:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 anonim ***** válasza:
10%
És ne hagyd,hogy érzelmileg,lelkileg zsaroljanak,mert attól nincs rosszabb....gusztustalan egy szülő részéről
2012. dec. 10. 23:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/14 anonim ***** válasza:

"A "felnőttség" pedig egyáltalán nem életkortól függ.

/Javaslom neked Szabó Magda "születésnap" című könyvét!/"


Jó könyv volt, a sztori lényege az volt, hogy a főszereplő lány nagyon felnőtt akart már lenni. Nem volt túl jó tanuló, a munka örömét még hírből sem ismerte. Viszont nem volt több, mint 14 éves.

A kérdező viszont betöltötte már a 17-et, szorgalmas, tanul, dolgozik (úgy sejtem, diákmunkát, de akkor is dolgozik). Ha a könyvet nézzük, hát ott van a főszereplő lány nővére. A történet szerint 21 éves volt, három éve, tehát úgy 18 évesen mehetett férjhez. Rendes, szorgalmas lány volt, jó tanuló, kötelességtudó, és kb. annyi idős lehetett, mint a kérdező, amikor elment dolgozni Budapestről Miskolcra, mert ott kapott munkát. (Nem tudom hogy csinálta, nem volt még nagykorú, vagy talán akkor már pont betöltötte a 18-at?). Mindegy, a szülei engedték. Megismerkedett egy miskolci sráccal, otthon bemutatta és közölte, hogy szeretnének összeházasodni, ha a szülei is beleegyeznek. Szó nélkül beleegyeztek. Felelősségteljes, okos, ügyes lány volt, a barátja pedig szimpatikus a szülőknek is. De ez mind megvan a kérdezőnél is!


Azt hiszem, kedves kérdező, hogy akkor fognak felnőttnek tekinteni a szüleid, ha elköltözöl otthonról, önállósodni fogsz. Nem tudom, szeretnél-e tovább tanulni.

2012. dec. 11. 09:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 anonim ***** válasza:
mondjuk ezzel a "végig sírtam az egész napot" dologgal nem fogod elérni azt, hogy felnőttként tekintsenek rád.
2012. dec. 31. 03:18
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!