Mit írnak a keresztlevélbe, ha a baba szüleinek csak polgári esküvője volt? És ha temlpomi is?

A polgári házasság ebből a szempontból lényegtelen (ill. annyiban lényeges, hogy templomit is csak utána lehet kötni). De egyházjogi értelemben, attól, hogy polgárilag megesküdtetek, a baba még "törvénytelennek" számít, ha nincs utána egyházi esküvő.

De szerintem ma már a papok se nagyon használják a "törvénytelen" jelzőt.

A keresztség szentsége eltörli a bűnöket, Isten gyermekévé és az Egyház tagjává tesz. A keresztségben nevet és védőszentet kap a megkeresztelt. Más szentségek csak a keresztség után vehetők fel.

Katolikus keresztelést gyermek keresztelése esetén legalább a szülők egyikének kell kérni, lehetőleg a lakóhely szerint illetékes plébánián, de megfelelő okból kérhetik más plébánián is. Mindig kérhető a keresztelés a következő plébániákon: Budapesten a Szent István bazilikában, a Zuglói Páduai Szent Antal Plébánián, (XIV. Bosnyák tér) illetve az Esztergomi Főszékesegyházban. Ezeken a plébániákon a plébánosnak a hozzá fordulók szentségekkel való ellátására teljes körű felhatalmazása van.

Az Egyház kéri, hogy a szülők illetve keresztszülők (ha vannak), a keresztelés előtt oktatáson vegyenek részt. (Ez 7 év alatti gyermek keresztelése esetén szükséges.) Az előkészítő foglalkozások száma és gyakorisága a jog szerint nincs megszabva, nem kell indokolatlanul hosszúnak lennie.

A kereszteléshez szükséges, hogy legalább az egyik szülő vállalja a gyermek katolikus nevelését. A gyermek katolikus nevelésére vonatkozó ígéretet akkor is bizalommal kell fogadni, ha a szülők más (idősebb) gyermeküket korábban hitoktatásra nem járatták. A gyermek megkeresztelésének nem feltétele, hogy a szülők egyházilag rendezett házasságban éljenek, illetve visszamenőleg egyházközségi hozzájárulást ("egyházi adót") fizessenek.

Keresztszülő lehet az a tizenhatodik életévét betöltött személy, aki alkalmas, és szándékozik is ezt a tisztséget viselni; aki katolikus, megbérmált és az oltáriszentséget már magához vette, a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet él; nem köti semmilyen törvényesen kinyilvánított kánoni büntetés (pl. Ha házas, egyházilag rendezett házasságban él.); nem apja vagy anyja a keresztelendőnek. Ha a keresztelést végző pap nem tud meggyőződni a keresztszülők alkalmasságáról, saját plébánosuktól kér keresztszülői igazolást.

Aki a keresztszülőség feltételeinek nem felel meg, azt tanúként lehet bejegyezni az anyakönyvbe, ha nincs keresztszülő, akkor a tanú jelenléte is elegendő a keresztség kiszolgáltatásához.

Ha a szülők egyike sem katolikus, de mégis a katolikus keresztelést kérik gyermekük számára, meg kell jelölniük olyan személyt, aki a gyermek katolikus nevelését vállalja, és a keresztszülőség feltételeinek megfelel, a gyermekkel azonos településen lakik, és segíteni fogja katolikus nevelését.

A felnőtt jelentkezőket a plébániák szokása szerint személyesen és gondosan fel kell készíteni. Bár a felkészülés a keresztény életbe való fokozatos bekapcsolódást is megkívánja, ez nem jelenti sok éves gyakorlati idő előírását. Nem bocsátható keresztelésre az a felnőtt, aki érvénytelen, és egyházilag nem is rendezhető házasságban él.

Felnőttek keresztelése esetén egyazon szertartás keretében kötelező a bérmálás és az Eukarisztia szentségének kiszolgáltatása is.

Ez a szabályozás az esztergo-Budapesti Főegyházmegyében érvényes.

"A gyermek megkeresztelésének nem feltétele, hogy a szülők egyházilag rendezett házasságban éljenek"

A polgári házasságkötés ois érvényes, de nem szentségi házasság.

-Az Egyházi Törvénykönyv(kánonjog) nem ismeri a "törvénytelen gyermek "fogalmát.

A keresztlevélbe a szülők és a keresztszülők neve fog szerepelni.

Az Egyházi Törvénykönyv ismeri a törvénytelen gyermek fogalmát, a VIII. fejezet foglalkozik vele.

1137. kán. -- Törvényesek azok a gyermekek, akik érvényes vagy vélt

házasságban fogantak vagy születtek.

1138. kán. -- 1. §. Az apa az, akit a jogszerű házasság annak tüntet

fel, hacsak nyilvánvaló érvek az ellenkezôjét nem bizonyítják.

2. §. A törvényességét vélelmezzük azoknak a gyermekeknek, a

házasságkötés napjától számított 180 nap elteltével, vagy a házastársi

életközösség felbomlásától számított 300 napon belül születtek.

1139. kán. -- A törvénytelen gyermek törvényes lesz a szülôk utólagos,

akár érvényes, akár vélt házassága, vagy a Szentszék leirata által.

"De szerintem ma már a papok se nagyon használják a "törvénytelen" jelzőt."

Írtam korábban. De nyilván, ha ez szerepel a keresztelési adatlapban, akkor tévedtem, és ez ma is használt egyházjogi fogalom. (A CIC. alapján is)