Csalódtatok már valaha valakiben?

14 éve ismerjük egymást közel 10 éve élünk együtt, van két csodaszép gyerekünk és egyetlen egy mondattal olyan mély sebet ütött rajtam, hogy ezt gondolni sem gondoltam soha hogy ekkorát lehet. Soha az életben nem veszekedtünk (persze szóváltások voltak, de olyan igazi összeveszés meg kibékülés nem) és most eljutottunk arra a szintre (és persze a pénz miatt) hogy szándékosan olyanokat mond nekem amiről tudja hogy szíven üt. És eltelik egy pár óra és mintha mi sem történt volna. Szerinte. Hát szerintem meg igenis történt. Én ügy gondolom, hogy akit szeretünk azt óvjuk és védelmezzük nem pedig szándékosan bántunk. Azt hiszem én ezt nem vagyok hajlandó eltűrni.

Egyébként rossz olvasni, hogy mennyien csalódtak és hogy legfőképpen mindig abban akire nem is számított.

Utolsó válaszolónak:

Lelépni nem fogok hisz az én lakásomban lakunk. De azért kívánom neked egyszer az életben amikor nem számítasz rá átéld mindazt amit leírtál és nekem kívántál.

Én nem írtam hogy otthagynám, csupán annyit hogy nem vagyok se képes se hajlandó elviselni (és úgy gondolom hogy nem is érdemlem meg) azt amit csinált. Csak gondolj bele neked tudnának- e olyan mondatot mondani amitől teljesen kibuknál. Ha nem szerencsés vagy, de szerintem a többségnek van olyan.

Egyébként a fő kérdés az volt csalódtatok- e már valakiben. És én igen mert SOHA- SOHA nem gondoltam volna hogy egyszer az életben ilyet tesz (mond).