Kicsit magányosnak érzem magam a férjem mellett, többre vágynék, hogyan juttassam a tudatára?

Úgy érzem kissé lefelé ívelünk, amíg a szerelem tart olyan egyszerű előre menni és építeni... most sokkal nehezebb, és úgy érzem csak nekem lenne fontos. 10 éve vagyunk együtt, 3 éve házasok, egy éves kislánnyal.

Úgy érzem a férjemnek természetes hogy nem kell semmit tenni a házasságért, mert az van. De nekem nagyon nem jó így. Sokszor tiszteletlenül beszél velem, ami nagyon zavar, nincsenek meglepetések, semmi amivel úgy érezném neki is fontos hogy tegyünk kettőnkért. Mert ügye a szürke hétköznapokból ki kell zökkenni. Mindenki tudja, babával nem olyan egyszerű eljárogatni, az estéket otthon kell tölteni. Épp ezért lenne fontos programot szervezni, és építő jelleggel együtt lenni.

Próbáltam elmondani, mit szeretnék, de süket fülekre találok.

Ezt tetézi, hogy kicsi a lakásunk, átalakítjuk (de nem igazán halad a dolog), felfordulás van, nem férünk, elegem van egyszóval úgy mindenből. kb egy hónapot vártam arra, hogy lepadlózzon. (fél nap volt)

Úgy általában azt veszem észre hogy negatívan látja a dolgokat, nem akar tanulni, belevágni dolgokba- és nem ilyennek ismertem meg- ahhoz meg fiatal hogy ilyen maradjon.

nehezíti a dolgokat hogy marha rosszul állunk pénzügyileg, tehát egy kizökkentő "álomutazás" szóba sem jön. Nem is tudom, ki tudnám-e zökkenteni.