Ha a férfi dolgozik, a nő pedig nem, akkor havonta mennyit költ magára?

Én itthon vagyok gyeden. Szóval ha úgy vesszük van bevételem, de dolgozni nem dolgozok.

Nem költök magamra ugyanannyit mint korábban. Ruhákat például nem nagyon veszek, míg régebben minden hónapban vettem 1-2t. Akkor kellett is a munka miatt. Most sem mondom, hogy szakadtan járok, de nem kell mindennap kiöltözni.

Amit költök magamra havi szinten 20 ezer forint. (fodrász, kozmetikus, manikűrös, tornabérlet) Más állandó nincs. Ruhát persze néha azért veszek.

Szerintem ha csak egy fizetésből élnek akkor az a normális ha mindenki vissza vesz egy kicsit a költségekből, addig mi a másik nem talál munkát.

Teljesen lényegtelen ki dolgozik és ki nem.

Hát elég sokat....

Nálunk is úgy van, hogy a férj dolgozik, én meg nevelgetem a srácokat.

Mindketten elég vagyonos családból származunk és van külön félretett pénzünk is.

A házassági szerződésbe beleírtunk, hogy ha ő dolgozik, akkor minden hónapban egy megadott összeget utal át egy számlára, amit majd csak akkor használhatok fel, ha nyugdíjas leszek. Szerintem ez korrekt.

A ruházkodásra mindig elmegy egy szép kis összeg, valamint a személyi edzőre. A legtöbbet mondjuk a gyerekekre költök.

Minden kiadást a közös pénzből fedezünk, amit az esküvő előtt összedobtunk.

Utolsó vagyok, csak még annyit, hogy azért mindig felírjuk, hogy ki mikor mit vett, a hóna végi elszámolás miatt. Ha túllépem a keretet, akkor a következő hónapban meg kell próbálbom kevesebbet költeni.

Hála a jó istennek, nincs hitelkártyám ..........

Kb annyit koltok, mint elotte. Pontosabban: talan ruhara, cipore kevesebbet, mert egyszerubb ruhakat hordhatok, de igy is szeretek oltozkodni. Ezenkivul manikur, fodrasz, neha kozmetikus, nyar elott kicsi szoli, piperecuccok.

Mondjuk feleslegesen nem vasarolok, nem raktarozok, regen hajlamos voltam ra, most mar nem.

En nem sajnalom kolteni arra a penzt, amit megengedhetunk es jol esik, a ferjem sem teszi.

En konkretan azert mondtam fel, mert a ferjem jo munkat kapott, tobbszoroset keresi a korabbinak, igy viszont reggel koran megy, este kiszamithatatlanul vegez.

A gyermekekez srm hozni, sem vinni nem tudta mar, ha betegek, akkor nem tud maradni veluk itthon. Az en munkam nem olyan volt, amit ne lehetett volna felaldozni azert, hogy o ezt elvalalhassa, viszont munka mellett egyedul nem tudtam volna a gyerekeket megoldani.

Rokonok nincsenek, segiteni senki sem tud, a bebiszitterert pedig nem erne meg fizetni.

Szoval nem erzem a ferjemenek azt, amit o keres, hanem kozos, mert hozzajarulok, h ott dolgozhasson. O is igy gondolja, egyforman hasznaljuk a bevetelt.

Ha nem jutna elrg, akkor sporolnek jobban.