Miért érzem egyoldalúnak a női mentalitás bizonyos részeit?

lehet nem a neked legmegfelelőbb barátnőt fogtad ki. bár pasiban is van ilyen típus, ne hidd, h nem :)

nem zavar, ha a párom elmegy haverozni, sörözni, meccsre, koncertre. az anyját sem utálom, sőt, próbálom őt szeretni a furcsa viselkedése ellenére is, mert amúgy egészen rendes velem, bár néha nem tudom hová tenni a beszólásait.

nálunk inkább a párom tud féltékeny lenni a barátnőimre, h miért megyek velük bulizni, trécselni, shoppingolni. de könyörgöm, ha ő unná ezeket, nekem viszont szükségem van rá, akkor miért ne mennék? :)

Én nem papucsoználak le, de van benne valami. Tudod mindent csak azzal lehet megcsinálni aki hagyja. Hidd el nekem mi nők szeretjük ha egy pasi pasi:) Légy határozott, biztosítsd a szerelmedről és ennyi. Amúgy meg "csinálj amit akarsz" (persze normál keretek között). Mindenki olyan viselkedést kap, amit ad. Ha te kiegyensúlyozottan állsz a dolgokhoz ő is az lesz.

Bár úgy gondolom e téren általában a nők az okosabbak, de te is lehetsz éppen az :)

Vagyis ne bonyolíts túl mindent. Egyik nap vidd el vacsizni, másik nap kérdezd meg, hogy van e terve másnapra. Válaszolt. Ha nincs te elmész ide és ide. Mikor indulsz, szólsz hogy szia drágám jövök ekkor, ha kések hívlak. Aztán következő nap megkérdezed, hogy mostanában nem is találkoztál X-szel, nem akartok egy kis tracspartit tartani.

Mindezt a világ legtermészetesebb stílusában. Aztán neki is az lesz.

Lehet, hogy én vagyok a csodabogár nő, és a környezetemben is csak a mélyen tisztelt kivétel él, de ennyire házisárkány és kettős mércét alkalmazó nőket nem nagyon ismerek :). Megbízom a páromban, oda és azzal megy el, akivel szeretne, max. arra vagyok kíváncsi, hogy mikor ér haza, de azt is csak azért, hogy ne aggódjak, nem történt-e vele semmi baj. Anyukám is simán elengedi apukámat a barátaival sörözni vagy "pasis hétvégére", nem volt ebből semmi baj meg kérdőre vonás (57, 61 évesek).

23/l