Mit éreztél, mire gondoltál, mikor úgy érezted elhidegült a kapcsolatotok, és szakítanotok kell?

3 év után jöttem rá,hogy nagyon nem stimmel valami. 1 évig próbálkoztam helyrehozni,közeledjenek a jövőbeli terveink,rengeteget engedtem,harcoltam,de csak a falakba ütköztem.A végén már hozzáérni se volt kedvem,de kérlelésre se tett semmit.

Már vagy 2 hónapja megfogalmazódott bennem,hogy ez ennyi volt,de nem volt erőm szakitani,megszokás.

Aztán megismertem páromat,csak barátkoztunk,de rájöttem,hogy nekem ő kell.

Ennek 10 éve,azóta élünk boldogan.

Csatlakozom a másodikhoz.

Amikor már "terhes" az egész.

Első kapcsolatomnál pl egy nagy beszélgetés után szünetben állapodtunk meg. Csak hétvégente tudtunk találkozni, megegyeztünk, hogy egy hétvégét kihagyunk. Amikor hazafelé tartottam a buszon, már azon gondolkodtam, mi mindent fogok tudni csinálni következő hétvégén most, hogy nem kell mennem barátnőmhöz. Na ekkor jöttem rá, hogy ennek nincs tovább értelme:)

Nálam is úgy volt, mint a 4-esnél. Akkor jöttem rá, mikor már nem tudott megbántani. Már egyszerűen csak nem érdekelt. Mikor nemhogy nem neki akartam elmondani először, ha történt velem valami, de egyáltalán nem meséltem el neki, pl. hogy leestem a lépcsőn.

Ez előtt rengetegszer próbáltam megjavítani, de mindig csak én voltam a hülye, ha nem tetszett valami, akkor vagy elfogadom, vagy ez van. Erre szokták mondani, hogy mindenhez 2 ember kell. A javításhoz is.

Mondjuk ebben az a szép ha az exem mesélné el a sztorit, úgy tűnne, nem is ugyanarról a kapcsolatról beszélünk.

Kb. fél év kellett, hogy teljesen kiboruljon a bili.