A szüleim nem akarják elfogadni, hogy nem akarok gondoskodni a szellemi fogyatékos testvéremről. Miért nem hajlandóak elfogadni a döntésemet?

Végig olvastam az összes hozzászólást.

Mint érintett szülő az a véleményem, hogy lehetőség szerint nem szabad a NT testvérek "nyakába varrni" a fogyatékos testvért.

Mi 3 gyermeket nevelünk, a kicsi (7 éves, kései véletlenke) autista, és nem fog tudni önálló életet élni. Sokat költünk a fejlesztésére, de a nagyobbaknak is megvan mindenük úgy közép szinten.

Egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy a kicsit intézetbe adjuk. Persze később, 20 éves kora után már ott lesz jobb neki. Illetve mi már idősek leszünk az ellátásához. Én csak annyit kértem a nagyobb testvéreitől, hogy ha mi már nem leszünk, akkor legalább havonta egyszer látogassák meg.

Rábízni a nagyobbakra csak olyan max. 10-15 percre szoktuk a kicsit, mert így is nehéz lehet nekik egy fogyatékos kistestvérrel. Aki elveszi tőlük az időnket, és bármennyire is igyekszünk a törődésünk nagy részét is.

A legjobb megoldás a szüleid részéről az lenne, ha arra a 2 hétre amíg elutaznak pl. egy spéci kríziscentrumba beadnák. Vannak az országban nagyon jó helyek.

Bonyolult helyzet. Ha a szüleid ügyesebbek lettek volna, és jobban kezelik ezt kicsi korotokban, továbbá most sem tekintenék magától értetődőnek, hogy hosszú távon majd te gondozod a beteg testvért, akkor szerintem nagyon csúnya dolog lenne azt az egy-két hetet nem elvállalni (de akkor is helyes lenne a három ép testvér között ezt a feladatot egyformán elosztani).

De így persze érthető. Szép lenne, ha felül tudnál emelkedni ezeken, és elvállalnád (de csak egyetlen hétre, és ez nem jelenti azt, hogy a jövőben is el fogod vállalni). Ilyen értetlen szülőkkel nem biztos, hogy nem vennék örökös vállalásnak azt a két hetet.

Azt, hogy gyerekkorodban ennyire megsínyletted a fogyatékos testvéredet, a szüleid szúrták el szerintem. Szóval ez hiba volt a részükről valószínűleg (persze nem biztos, hogy pl. az anyagi körülmények miatt sokkal jobbat ki tudtak volna hozni, szóval a biztos válaszhoz ismerni kéne a pontos körülményeket). De most, ha csak egy-két hétről van szó, szerintem az lenne a helyes, ha elvállalnád. Esetleg elvállalnál egy hetet, egy másikat a másik testvéred és így tovább. Szerintem az is elfogadható, hogy hosszú távon nem akarod elvállalni.

Azóta mizu kérdező?

Egyébként sajnálom,hogy ilyen s*gghülye és gonosz szüleid vannak,akik juszt is elszúrják a gyerekük további életét.Azért valamit jelent,de nem éppen pozitív értelemben,hogy 3 ép gyerekből 2 tojik a fejükre,még karácsonykor.Azért ennek oka van és nem beszélhetünk szimpla hálátlanságról.