Normális viselkedés ez a 16 éves lányomnál?

Lehet, hogy csak attól fél, hogy ha már nem gyerek, akkor meg fogos eléggé szeretni.

A másik, amire gondolok, hogy ilyen korban a legtöbb lány már szexuális kapcsolatot tart és ö meg még fél ettöl és inkább gyerek akar lenni, mint lefeködni valakivel és esetleg teherbe esni.

Mindenképpen kell segíteni a lányodnak szerintem, és te ismered a legjobban, ezért te fogsz tudni segíteni neki. Biztosan fél valamiért a felnőtté válástól. Az szerintem semmiképpen sem jó, ha kisbabának hívja magát, stb. Valamilyen zavar, vagy sérelem lehet az oka. Ezt én pl nem hagynám hogy mondja, kedvesen, de mindig kijavítanám, ha ilyeneket mond, hogy ne "tápláljam" és ne "hagyjam rá" az ilyen gondolatokat.

Van esetleg a családban valamilyen 16-18 éves akivel nagy gondok vannak, amitől tarthat? Volt esetleg a család történetében, akiről hallhatta, hogy pl. meghalt tiniként, vagy ilyesmi, tragédia, amitől félhet? Van testvére? Van esetleg kisbaba, kisgyerek a családban, akivel úgy érzi, hogy "versenyeznie kell" ?

Igen!

Teljesen normális.

Mi 16 évesen cumit hordtunk a nyakunkban, de még a szájunkba is vettük. Nem gondoltunk a szexuális töltetére, csak tetszett.Az osztálytársamnak anyuka mosta meg a haját.

A tanítványaimra rájött( a félóra) , s kismackókat raktak a padra matekórán, s szünetben ( a macikkal együtt) "körben áll a kislánykát" játszottak. Fiút nem is láttak meg.A kicsik csak nézték tágra meredt szemekkel.

A lányom barátnője 16 évesen a nagyival olyan történeteket meséltetett, este, magának, amiben Krisztike(ő) volt a főszereplő. Mint az oviban szokta mama.Krisztike a mesében megnyerte a versenyt, meg eljött a herceg Audi tt-n és Kriszti elment a barátaival a Szigetre.

A másik barátnő idén érettségizik. Saját vállalkozása van, autója, nyelvvizsgája. Most látom, játszik a lányom a gépen,s a kisállattjával megy a versenyre.(neten) S ott Rebeka kisállata, epres pólóban(mint a gazdája) s a szobája is epres meg ..stb..mint kilenc éves korukban.

Ez a lány a multkor a klubban ordítva hisztizett, hogy ő igen is Eperlány! Eperkiránynő, BEeeee, brühübrühü...(hangosan) mert valami legény keresztülnézett rajta.

A lányom(19) a minap kinyomtatott egy hellokíttyt, s kiszinezte filccel, színesre. Még nekem is nyomtatott szinezni mandalát.

Ezek a lányok nem kisegítősök, azt ne hidd! Az ország 3. középiskolájába járnak. Egyetemre megy mind, és fel is fogják venni őket. Országos versenyeket nyerenk, mindegyik dolgozik, az enyém évek óta maga gondoskodik a ruhatáráról és a nyaralásáról.

Nem is infantilis a nemzedék.

Ebben a korban már végérvényes lesz, hogy elmúlt a gyerekkor. Szól az asszisztensnő, hoyg járjanak rákszűrésre, érvényesíteniük kell magukat, ha bárhová be akarnak jutni, a jövőjüket kellene tervezniük, de látják, mennyire nehéz megteremteni az egzisztenciát:

itt van egy kis pillanat, amikor az ember (fiú is) eljátszik egy pillanatra még a gyermekkor elvesző emlékével. Ez normális, és a korábbi generációk is megtették. Mint amikor a nap visszasüt még, mielőtt lemenne, 5 percre. Láttál ilyet?

Szóval, ne aggódj. A leányod teljesen normális.

Ja, a másik, 16, na ez most szopja az ujját. De ez is normális, s a szeme tussal vastagon kihúzva, neccharisnya, csábos tekintet...csak ha gondja van, fáradt, néha megfeledkezik a szerepéről!

mindenfele eloitelet nelkul kerdezem: miért nem akarod igénybe venni szakember segitségét? vannak nagyon jó pszichológusok akik egy kellemes beszélgetéssel is sokminenre rátudnának mutatni, szerintem...

nem "dilidokik" ok, ha ezert nem fordulsz hozzuk...

ha semmiképp nem akarod, akkor beszélgess el, minden tabu nélkül erről a dologról, de ha nem juttok előrébb csak muszaj lesz valakihez fordulni! (s attól a lányod még lehet nagyon okos és értelmes, amiért pszichológushoz fordult...) remélem sikerül megoldanotok. üdv

Én meg pont azt tenném: ölbevenném, elringatnám, főznék neki kakaót! Úgyse bírná tovább öt percnél!

Jól esne neki még felidézni kicsit a gyerekkort, mielőtt rászakad minden, ami a felnőttséggel jár!

Erősítsd meg, add meg neki ezt a vágyott kis játékot, s nem hiszem, hogy sokáig bírja. Talán te nagyon sok komolyságot vársz el tőle. Próbálj kevesebb felelősséget tenni rá, ne fogadd el, hogy olyan érett. Korlátozd kicsit jobban. S ő fog kitörni!

Néha alkalmazd ezt az ölelést(ha enervált) Öleld át őt, körbe, hogy ne bírjon mozdulni. Tartsd olyan sokáig a szoros ölelést, hogy neki kelljen erővel kibontakoznia. Ez erőt ad, belső, saját energiát a megöleltnek.

Az is lehet, hogy teszik neki egy fiú, testi érintésre vágyik, csak még nem jött össze a dolog. Öleld meg,, símogasd meg, vedd az öledbe te a régi, anyai módon. Nehogy csak e miatt a szeretethiány miatt szaladjon valakinek a karjaiba! Szükségünk van érintésre. Talán a maga 16 éves módján félszeg a családtagokhoz érni, s ebben a kisbaba szerepben zavar nélkül elkérheti a puszit vagy az ölelést. Ne sajnáld ezt tőle, pár év, s végérvényesen elrepül a kis madarad!

Más: beszélj vele a terveitől. Talán szorong a felnőttkor nehézségei, lakás, állás, megélhetés miatt, ha látja, hogy másoknak is gondjai vannak. Próbáld biztatni, megnyugtatni, hoyg el tudja érni, amit akar!

44/N/3gyerek

Nekem ne mondja senki,hogy normális dolog,hogy 16 évesen szopja az ujját!!!Mert ez nem normális dolog!!Az,hogy macit kiraknak a pad szélére,vagy hello kittys képet színez ki az teljesen más.Mi felnőtt emberek is gyűjtjük a plüss állatokat.

Az én lányom is 16 éves.tele van a szobája plüss állatokkal,néha velük is alszik.A barátnőivel ő is szokott"affektálva"és harmadik személyben beszélni magáról,de ez nem mindennapos.Inkább ilyenkor játszanak..

Kedves kérdező!

Szerintem a lányod fél valamitől,lehet,hogy még ő maga sem tudja megmondani,hogy mitől.Egy szép nap menjetek el csak ti ketten valahová sétálni,beszélgetni..Kérdez meg mik a tervei,mi bántja őt.érezze,hogy veled beszélhet úgy akár az igaz barátnőjével...A legtöbb tinédzser nem szívesen mond el titkokat a szülőnek,hisz ahogy gondolják,a szülők úgysem értenék meg...Talán a te lányod nyíltabb lesz veled is...

Nyugodtan menjetek el, vagy csak te menj el a nevelési tanácsadóba , ötleteket kérni. Olyat keress, aki direkt tinédzserekkel foglalkozik. Semmi furcsa nincs a lányodban, viszont egészséges normális tizenéveseknek is sok feszültséggel járhat ez a kor. Ha sír, biztosan feszült.Vagy magányos, vagy szomorú, vagy tanácstalan. A pszichológus ezekkel a gyerekekkel foglalkozik. Közelről látja őket nap mint nap. Talán a sulipszichológus lenne a legjobb, aki az iskolai közegben is látja a gyermekedet.

Nem kell szólni a lánynak, csak menj el te, tanácsért. Biztosan jó ötleteket fog adni. Esetleg beszervezi autogén tréning tanfolyamra, pl. vagy önismereti körbe.

Itt jár az egész kompánia. Pszichológushoz járni jó, és a suliban ingyenesen megteheti. Míg egy ilyen tréning 30-40 ezer forintért még olcsó is.

Nincs abban semmi. Ha jogi tanács kell ügyvédhez mégy, ha meg nevelési, akkor pszichológushoz. Ilyen egyszerű.