Hogy mondjam el otthon a szüleimnek, h félcigány a barátom, akiről még nem tudnak? Eléggé a téma ellen vannak.

ma 11:33

A saját szemszögemből: Mindig azt mondtam, havernak, barátnak simán, nem vagyok rasszista, csak párnak nem választanék cigányt. Aztán úgy hozta az élet, beleszerettem. Nekem volt egy válságban lévő kapcsolat (élettárs + közös gyerek). Na (fél)cigány barátunk ezt profi módon kihasználta, a csillagokat lehazudta az égről. Elköltöztem, a gyerekem elszakítottam az apjától. A szüleimmel naponta harcot vívtam. Kiálltam érte mindenkivel szemben. Neki konkrétan arra kellettem, mint szexuális eszköz,akin kiélheti a beteg vágyait.Volt/van barátnője azóta is, akit szeret/imád, és használni sajnálná.Csak hát az érzések... Későn állt össze a kép, oda lett 3 élet... Na én nem gyűlölöm a romákat, de ha lenne egy kapcsim, ahol kiderülne, én azonnal szakítanék...

"Nyomd màr el magad, füstös gci!! Tkrodj vissza indiába a k.va anyadat, ne rajtunk élősködj te gane cgány!!"

(az idézetből ki kellett törölnöm magánhangzókat, hogy idézhessem, különben fennakadt az automata trágárságszűrőjén. Ő kiírta szépen.)

Ezt a hihetetlen mód kulturált privát üzenetet kaptam Zümi8907-től. És a mi genetikánkba van alapvetően belekódolva az agresszió? Én voltam itt az, aki bármiylen szinten negatívan vagy kulturálatlanul nyilatkozott meg? De, ami a legszebb egy anonim oldalon, hogy Zümi8907 nem is olyan rég teljes egyetértésben állt mellettem egy másik kérdésben, és szimpatizált velem. Gyomorforgatóan szánalmasak egyesek.