Az lányom egész életére kifog hatni ha az anyja fiatalon ellenem uszítja?

Milyen gyakran látod a gyereket? Mert az anya köteles a láthatást biztosítani és a gyerek azért nemcsak a hallottakra reagál, a saját tapasztapatai is számítanak.

Ha rendszeresen látogatod, akkor idövel rájön, hogy nem igaz az, amit az anya mondd, föként, ha te nem viszonzod a piszkálódást, legfeljebb megjegyzed, hogy nincs igaza.

Mellékesen megemlítheted az anyának, hogy úgy uszítsa a gyereket, hogy amennyiben nem akarja késöbb veled tartani a kapcsolatot, akkor 18 éves kortól nem kell semmit fizetned érdemtelenségre hivatkozva. Akkor lehet, hogy meggondolja magát.

Rendesen kiforgatott az exed. Azért én nem hagytam volna. Közösen vettétek a lakást, már majdnem ki volt fizetve a hitel. Te meg nem kaptál semmit. Ez nem szép dolog a részéről. Neked a lakás árának a fele járt volna. És az is ronda dolog, hogy követelte a gyerektartást, mikor nem volt munkád és visszamenőleg is követelte. Követelhette, persze, de ha emberséges lett volna, megvárja, míg összeszede magad.

30 évesen padlón vagy, semmid nincs, pedig fél lakásodnak kellene lenni. Az meg, hogy a 7 éves lányodba beleneveli-feltételezem ok nélkül-, hogy rossz vagy, egyenesen undorító.

Nagyon sajnálom, ami történt veled. Max annyit tudsz ezek után tenni, hogy kéred az anyját, üljetek le kettesben beszélni és elmondod neki, hogy mennyire fáj, hogy ellened neveli a gyereket és megkéred, ne tegye. A lányoddal töltött idő alatt pedig megpróbálsz jó apaként feltűnni. Ne ajándékokkal halmozd el, hanem szeretettel, türelemmel, odafigyeléssel, törődéssel. Játsz vele, vidd el sétálni. A gyerek nem hule, észre fogja venni, hogy az anyja hazudik. Türelmesnek kell lenni a gyerekkel.

Kitartás! A legjobbakat kívánom neked!

Sajnos tapasztalatból mondhatom, hogy ilyen fiatalon a gyerekeket könnyű megvezetni. Ráadásul megerősíti benne a negatív érzéseket az is, hogy ilyen ritkán tudtok találkozni, hiszen valószínűleg még nem érti, hogy milyen jogi vonatkozások állnak emögött és hogy az édesanyja sem a valóságot tálalja neki. Ezt hívjuk agymosásnak.

Tenni annyit tudsz, hogy elbeszélgetsz anyukával értelmesen, nyugodt körülmények között. Mondd el neki, hogy ezzel igazából nem csak veled szúr ki, hanem főként a gyerekével, akit ha igazán szeret, minden körülmény között óv. Nagyon nehéz úgy felnőni, hogy folyton elvárják tőled, utáld az egyik szülődet, miközben azt sem érted, hogy miért kéne? Aztán egy idő után már nem is érdekelnek a miértek, mert beléd táplálják a gyűlöletet. Ami aztán később enyhül, ha megvan a megfelelő intelligencia hogy felülbíráld az eddigi szájbarágott hazugságokat, de ez elég lutri...

Igen, hacsak nem egy különlegesen okos gyerek, és különlegesen erős jellem. Akkor bármit is tesz az anyja, átlát rajta és téged választ - persze, így sem lesz könnyű olyan "anya" karmaiból kimenekülnie, mint a volt nejed.

Amikor a gyereket láthatod, akkor azzal törődj, amit ő szeretne - de ne kényeztesd. Dícsérd meg az iskolai jegyeiét, a teljesítményéért, és mindig mondd el neki, hogy hogy nagyon büszke vagy rá.

Soha ne alacsonyodj az exed szintjére, azaz ne beszélj a gyereknek az anyja ellen, sem az anyjáról, csak ha kifejezetten rákérdez valamire. Ne hazudj a gyereknek, ne nézd hülyének, mert ez az, amit egy gyerek - akár okos, akár butácskább - szinte soha nem bocsát meg.

Nem fog örökre megutálni. ha nagyobb lesz és nem egy teljesen stupid liba, akkor előbb-utóbb rá fog jönni, hogy anyja nem egy szent és mit művelt vele (és veled!). Támogasd a lányodat és állj mellette. Bármilyen messze is vagy tőle földrajzilag, ha lélkeben mellette állsz és ezt ÉRZI ÉS TUDJA is, akkor nem tudja az anyja tönkretenni.

A láthatást soha ne hanyagold el! Ez az az esütszál, ami a lányoddal most összeköt, és ezt fenn KELL tartani!