Gyermekem apja miért próbál úgy megbántani szavakkal, hogy azoknak valódi súlya legyen? Miért nem hagy el inkább?

pl amikor először történt olyan, hogy rosszat mondjon rám -addig mindig megvolt köztünk a tisztelet - ("te utolsó" vagy ilyesmi) ezt üzenetben küldte, de mms-ként jött, nem tudtam megnézni, de aztán mégis megnéztem a neten (jött egy kód róla, stb) de szóval ő abban a tudatban volt, hogy nem kaptam meg, mert mondtam, hogy mms-t nemtok megnézni, később meg nem szóltam róla, hogy aztán mégis, mert kíváncsi voltam, hogy ismételten elő fog e fordulni, tehát hirtelen dühből jött volna, vagy pedig igenis szánt szándékkal akart megbántani. magyarán lett belőle egy teszt a részemről.

és másnap este, mit ad isten, megismételte, határozottan a szemembe.

én csak lestem, nem értettem a dolgot (előzmények szinte semmi, max annyi esetleg, hogy hiányzik amikor későn jön haza, vagy ilyesmi kisebb nyavaják)

következőleg bevágja, hogy olyannal tart kapcsolatot a neten, akivel anno szeretők voltak és mennyire szerették egymást és milyen jó barátok a neten, de ennyi. ezt is minek kellett az orromra kötnie?

vagy volt, hogy azzal jött, hogy semmit nem jelentett neki, amikor először egymásra találtunk, van egy sztorink, ami olyan mesébe illő valahol ahogy összejöttünk- szóval ezt a képet is miért akarja bennem tönkrevágni?

de ami érdekel, hogy miért strapálja magát azon, hogy a szívembe vágjon, ahelyett, hogy ha így van vele, fogná magát és szakítana és helo?