Mi a tapasztalatod? Nagy szerelemből, vagy inkább a felek közti szeretetből alakul ki később "tartós" kapcsolat?

óriási lánggal indult, ami lassan elcsendesedett, azóta megint egyre erősebb, de persze olyan szenvedélyes szerelem sose lesz mint az első pár hónapban :)

eddig 3és fél év, de szerintem mi már így maradunk

A szeretet alapú házasság nem működik. Ott, ahol pár év alatt kihűlnek az érzelmek, eleve gond van.

A "nagy" szerelem alatt mindenki mást ért. Sokan a se veled, se nélküled vagy függőségi vagy rajongási helyzeteket - ezek sem ideálisak egy házassághoz.

Ami ideális az az, ha a céljaitokban megegyeztek a pároddal, jellemvonásaitokban kiegészítitek egymást (ez mindenkinek más, van aki ellenkezőre, van aki hasonlóra vágyik. A lényeg, hogy meglegyen a harmónia köztetek), és a megértésen kívül képesek vagytok a szenvedély, érdeklődés fenntartására is. Az előbbit könnyebb megtalálni (a barátságok is ezen alapulnak), az utóbbit nehezebb. Sokan sajnos megelégszenek a dolog egyik részével, holott a szexuális vonzalom, intimitás, testiség egy sarkalatos pont a kapcsolatokban. Ahol kihűlnek az érzelmek vagy megszokássá alakulnak, ott óhatatlanul bekövetkezik majd, hogy fellángolások, plátói szerelmek alakulnak ki egy harmadik fél iránt.

A tüzet, a vonzódást tudni kell fenntartani! Izgalommal, újítással, szeretettel, kedvességgel, meglepetéssel, nosztalgiával... és bizony egy életen át.

A te helyzetedet nézve: ez nem "bevált" neked, hanem most a csalódásod után élvezed a biztonságot. Ideig-óráig működő kapcsolat csak, előbb-utóbb bele fogsz unni, és vágyni fogsz valakire, aki igazán, magadért szeret, és akit viszont tudsz szeretni - nem egy árva tulajdonságért, érzetért amit biztosít neked, hanem önmagáért.

Tévedés, hogy a kémia elillan, a szerelem szeretetté lesz! Akkor lesz így, ha hagyjuk. A kémiai része a dolognak - oxitocin, vazopresszin, mind olyan hormonok, amit jó élmények, pl. orgazmus és izgalom váltanak ki, és ezek segítenek fenntartani a szerelem érzetét. A jó szexuális élet és a vonzalom már fél boldogság. Akiknél ez hiányzik, azoknál a kapcsolat is halálra van ítélve :)

A tartós kapcsolat szerelemből indul.

Egy idő után enyhül,de ha igazi az érzés akkor az sosem múlik,az 10 év után is ugyanúgy előjön a láng.

Én még fiatal vagyok (20N), de szeretetre soha többet nem alapozok, ez biztos. Előző párom abszolút nem volt az esetem, de jó ember(nek tűnt), beleszerettem, idővel jött minden, ami a szerelemmel jár, kívántam őt, satöbbi, nem volt gond. Azonban 3 év után egyszerűen már nem volt kedvem hozzá, a szexhez vele, nem éreztem már azt a lángolást, ami 3 év után nyilván normális, azonban nálunk nem maradt semmi a helyén.

Jelenlegi barátomat őrülten kívánom, úgy szerettem bele, hogy előtte működött a kémia is, emellé jött az, hogy fantasztikusan összeillünk emberileg is.

Szerintem ez annyiban jobb, hogy ott a nosztalgia, hogy istenem, mennyire izgatott voltam, mikor találkoztunk, hogy futott végig rajtam a bizsergés mikor először megcsókolt, stb. Exnél ez kicsit erőltetetten ment.

Nem tudom mi lesz a jelenlegi kapcsolatomból, még csak 8 hónapja tart, még a nagy szerelem időszakában vagyunk, bár együtt élünk, tehát azért elég komolyan vesszük a kapcsolatunk. Remélem így is marad:)

Nálunk elöször volt egy tartós barátság és csak jóval (sok év után) lett belöle szerelem.

Természetesen nem az a "lilaködös" állapot, elvégre igen jól ismertük egymást, de elég erös érzelmek alakultak ki.

Már elég régóta (több, mint 20 éve) élünk együtt, de még mindig müködik a kémia is. Az meg inkább fogalmazás kérdése, hogy ki mit ért szeretet alatt - van, akinek valami langyos érzelmet, van, akinek meg a lehiggadtabb, nem "lángoló" szerelmet.

Szerintem az ilyen kapcsolst sokkal erösebb, és egyre erösödik az összetartozás érzése, nem pedig csökken, mint a "nagy szerelemböl lesz nagy unalom" jellegüek.

" a barátságból kialakult párkapcsolat nem olyan nektek, mint a "langyos víz?" "

De igen, és szerintem össze sem hasonlítható azzal, ahol volt nagy szerelem, és valódi érzelem.

Az, hogy megégetted magad egyszer, nem garancia arra, hogy ezentúl mindig megégeted magad, és a langyos lábvíz sem garancia arra, hogy így mindig jól érzed majd magad.