Úgy érzem kelepcébe kerültem!?

amig otthon laksz,ez fog menni,ha van munkad,ha nincs:PP

velem is ezt csinaltak,ugyanigy piszkaltak,raadasul anyam is munkanelkuli volt abban az idoszakban...kaptam is rendesen,hogy hogy en fiatal vagyok,nekem milyen konnyu munkat talalni...hat talaltam (kb 5honapba telt)el is koltoztem a baratomhoz.

viszont nem akarok orokre aljamunkat vegezni,ezert iden en is jelentkeztem egyetemre,nem kerultem be,pedig nem sokon mullott.letargiaba is estem,hogy en mar milyen oreg vagyok igy is..:D hat,majd jovore.

N24

Azért jók az ilyen helyzetek, mert ilyenko rkiderül, kikkel vagyunk együtt.

A családodat nem tudod megválasztani, de azt hogy velük élj - mégha rövidtávon nem is,- de hosszutávon igen.

A barátod meg...

Keress jobbat...

Max leszel a végén még utolsó k u r v a is, de boldog és kiegyensulyozott egy arra érdemes pasival.

Az a baj, hogy sok harmincas, negyvenes és afölötti korosztályból való ember nem tudja megérteni, hogy ma már egy érettségivel nem mész sokra. Kénytelen vagy utána szakmát szerezni, fősulira menni, bármi egyéb dolgot tanulni. Nekik ez hihetetlen, mert az ő idejükben az már háromszoros hurrá volt, ha valaki leérettségizett. Nem akarok hazabeszélni, de mivel az én rokonaim is így viselkedtek velem egy ideig, így nem szégyellem őket "elárulni".

Egyik rokonom alig fejezte be az általánost, már dolgozni ment, ami persze szükségszerű volt. Normális állást akart szerezni, ezért estin leérettségizett. Na ne tudd meg! :D Annyira nagyra van magával, mintha valami híres professzor lenne az egyetemről. Egyszerűen nevetséges. És ez a generáció nem bírja felfogni, hogy ez már nem így megy. Aztán ahelyett, hogy informálódnának,az okostelefonjukat csesztetésre használják. Értsd: Engem folyamatosan hivogatnak, és minősíthetetlen hangnemben beszélnek velem. Egy ideje nem veszem fel a telefont se nekik.

Jó tanács: A pasit dobd, a csesztetők által erősödj meg lelkileg (legalább lesz idegzeted gonosz emberekhez), fejleszd magad, tanulj, keress munkát, és felvételizz újra. Ha pedig pihenni szeretnél, szólsz otthon, hogy dolgod van, és kimész pl. a parkba sétálni, vagy ami pihentet.

Ezekszerint én még a normális 40-es vagyok.

mert én azzal csesztetem a fiamat, hogy ha nem érettségizik le akko r még annyira se viszi mint én, de ha vinni is akarja valamire akkor érettségi+egyetem

Nálam is ez a szitu..

Szakítottunk a párommal..haza költöztem..2hete vagyok itthon,de már megy a csesztetés,hogy miért kelek fel 10után..Anyum védett be,hogy nem ráérek..egész eddig mindennap dolgoztam reggel 6tól..ideje kicsit pihenni ( bár már unom hogy minden napom ugyan úgy megy el,és nem lépek előrébb )..Már az is feldob ha fodrászhoz megyek,vagy csak boltba ( elég nevetséges )..

Próbáltam munkát keresni,de mindenhol azt mondták jövő évbe próbáljam,most karácsonykor nem lesz sehol..Így járni fogok táncolni ( remélem sikerül a célom: fellépések,és versenyek )..

Barátaim sincsenek,illetve vannak össze-vissza a világba...szóval ilyen netes barátságok lettek..legjobb az egészben,hogy az exem meg tök jó éli az életét...

Néha már kezdem feladni az egészet,és elegem van..

A helyedben próbálnék új életet kezdeni...új pasi,új élet,meló ( ha tudsz szerezni ),csinálj olyat amit régóta szerettél volna,de nem ment eddig..mivel vannak barátaid menj velük erre-arra..

Ha gondolod beszélgethetünk :)