Miért várják el a gyerekek hogy a szülők még huszonévesen is eltartsák őket?!

Minden családban más az elfogadott. Attól, hogy te 19 éves korodtól dolgozol, más megteheti, hogy ne dolgozzon, mert segíti a szülő. Ha te megtehetted volna, te sem dolgoztál volna, ugye?

Egyébként meg mások az emberek, van, aki 19 évesen már felnőtt, van, aki 25 évesen is még gyerek. Persze nem azt mondom, hogy pátyolgatni kellene a szülőnek a gyereket élete végéig, csak van, akinek kisebb, van, akinek nagyobb kezdőlökés kell ahhoz, hogy elinduljon :)

szerintem sok főiskolás dolgozik azért,csak modjuk az a gáz,hogy ha nem gyenge szakra jársz,ahol alig kell tanuli,akkor az,hogy 12 órázol és utána tanulsz egy kemény matek zh-ra modjuk nem igazn fér össze.

Én 17 éves koromtól dolgoztam, 1 évet hagytam ki,amíg nappalin jártam 200km-el odébb,de levelezőn csinálom a fősulit is(közgáz),hogy ne kelljen fizetni ezt-azt...

Szerintem amúgy igen,elfogadott átlagban 22éves korig pénzelek a szülők.

Engem anyuék támogattak a fősuli alatt,sőt annyira nem is díjazták,ha dolgoztam mellette,mert azt mondták,hogy most a tanulás az első.Szóval suli idő alatt nem meloztam. Amiből éltem az ösztöndíjam és itthoni támogatás. Nyáron meg melo..nekünk jó volt így, de ezek az én szüleim,ahány ház,annyi szokás...

Amúgy manapság sztem ez a jellemző,nagyon sok helyen, hogy a suli nem 12éves, hanem 16 esetleg több, és a szülők is büszkék a diplomás gyerekre...

Egyrészt van, akinek kisebb, van akinek nagyobb érzelmi (?, nem tudom, ez-e a megfelelő szó) támogatás vagy háttér kell ahhoz, hogy elinduljon, ez jellem kérdése. Másrészt nevelés kérdése is!!! Tehát jellem+környezet, a környezet alatt a legfontosabb hatás ált. a szülőknek van a gyerekre.

Egyébként én is befizettem (anno) a főiskolás éveim alatt a háztartásba és közös költségekbe, amit csak estin tudtam elvégezni, amikor már munkám lett. (Azelőtt nem volt lehetőségem.)

Ahány ház, annyi szokás.

Szerintem pedig szép gesztus a szülőtől, ha (megteheti) támogatja a gyermekét. Engem is támogattak és támogatnak a szüleim (Nem anyagilag, mert anyagilag nem nagyon tudnának, csak ott vannak, ha szükségem van a szülői háttérre!) és biztos, hogy én is támogatni fogom a gyermekeim, ha anyagilag nem is engedhetem meg majd magamnak, de az biztos, ha majd gondjuk, bajuk, örömük lesz, hozzánk majd jöhetnek.

Egyébként igaza van az egyik válaszolónak: főiskola mellett, ha olyan a szakod, nagyon nehéz dolgozni és jól teljesíteni.

Nekem azt mondták a szüleim, hogy mivel nem állnak úgy anyagilag, hogy adjanak valami "kezdőlökést", pl. segítség majd házvételben, ilyesmi, ezért úgy tudnak segíteni, hogy eltartanak, amíg egyetemre járok. Ez szerintem korrekt. Persze dolgozom is mellette, de nem tudok annyit keresni, hogy megéljek belőle.

Ezzel szerintem semmi gond nincs, a gond az, amikor valaki harmincévesen élősködik a szülei nyakán, nem tanul, nem dolgozik. Sajnos sok ilyen is van.