Miért ilyen elítélendő, ha nőként NEM akarok gyereket?

"akkor mi értelme van, ha mégis kihal majd a család"

Másban is alkothat maradandót egy ember, nem csak abban, hogy gyereke lesz. Feltalálhat valami jelentőset, alkothat valami fontosat... stb.

Nem tudom, te láttad-e a 2012 című filmet, világvége téma, nagy hajók, Noé bárkája...

Na, abban az egyik szereplő magával vitt egy regényt, egy noname írótól, aki nem élte túl a szerencsétlenséget, de azt mondta ez az ember, hogy azért, mert ő azt a könyvet elhozta, és ő olvassa, és mások tovább olvassák, ez az író így is fennmarad az utókornak.

Egy volt tanárnőmnek két gyereke volt, már csak egy van, a másikat húszonévesen halálos baleset érte (elütötték). Soha nem tudhatod, mit hoz az élet. A te gyereked is meghalhat előtted, elüthetik, megölhetik, kiderülhet, hogy meddő, vagy olyanba szeret bele, aki meddő, túlélhet súlyos balesetet szervi károsodás árán, ami megakadályozhatja abban, hogy saját gyereke legyen... stb.

Nem szabad ennyire szűklátókörűnek lenni.

Ha nekem egyszer gyerekem lesz, vagy akár ha nem lesz, a leghalványabban sem fog érdekelni, hogy kihal-e a család. Ha lenne egy lista, amin a számomra értelmes, értékes, fontos dolgok szerepelnek csökkenő sorrendbe, az "örökítem-e a génjeimet, kihal-e a családom" a mínusz egymilliomodik helyen sem szerepelne, olyannyira nem érzem fontosnak.

Ez még brutálisabb, mint hogy azért szülök gyereket, hogy öreg koromra gondoskodjon rólam.

Hiába szülöd a gyereked, ha neki nem lesz gyereke? Na és ha olyan betegsége lesz, ami miatt nem szülhet, értéktelennek nyilvánítod a saját gyereked?

És még az ilyen emberek szülnek. :(

Magyarországon a nők 6 %-a nem akar gyermeket vállalni, 94 % akar gyermeket (KSH 2014), nem tartozol a többségbe.

A többség véleménye nem egyezik a tiéddel.

Ha örökölhető betegséged ban, akkor kifejezetten jól teszed, ha nem vállalsz gyermeket.

Miért tartják önzőnek a gyermekteleneket? Mert minden gondolatuk maguk körül forog, nem kell (annyira) alkalmazkodniuk, hozzászoknak ahhoz, hogy csak a saját érdekeiket vegyék figyelembe és ezek a tulajdonságok nem csak otthon jellemzőek rájuk, hanem mindenhol. A munkahelyemen is ezt látom, és más közösségben is, ahova járok.

A KSH statisztikája egy szót sem ír arról, hogy a többség elítéli-e azt, aki nem akar gyereket, csak arról, hogy a többség akar.

Sokan attól, hogy nekik van gyerekük, vagy szeretnének, még nem ítélkeznek mások felett, akik nem így éreznek. Belekötni ebbe csak az erőszakosabb, butább, lelkileg valamiért frusztrált emberek szoktak, akik mindenhol söprögetnek inkább, csak a saját házuk táján ne kelljen.

Egyébként meg a többséghez tartozás nem jelenti a minőséghez tartozást is feltétlenül.

Ahogy én látom, a gyermektelen párok semmivel sem kevésbé képesek az alkalmazkodásra, mint akiknek gyerekük van, vagyis egyáltalán nincs köze a kettőnek egymáshoz.

Vannak ugyan néhányan akik mikor erről tudomást szereznek, másképp viselkednek velük.

Pont a munkahelyemen történt, hogy egyik hölgyről mindenki jó véleménnyel volt, aztán mikor kiderült, hogy nem akar gyereket, egyből megindult az áskálódás egy-két buta liba közt ellene. Persze a normálisabbja ugyanúgy elfogadta, ugyanolyannak látta, de a "baromfiudvar" szemében megváltozott.