Miért érdekli sok közeli, távoli rokont és akkor először látott a családhozvagy rokonhoz közeli idős személyt, hogy mi újság van a magánéletemben?

A falra tudnék mászni az ilyenektől:)

Pont az ilyen kérdésekkel lehet megcáfolni,hogy az ember társas lény.

Kedves Kérdező!

Tehát zavarnak ezek a kérdések a rokonaid részéről.

Ok. És milyen alternatívát tudsz nyújtani? Te mit javasolsz, miről beszélgessetek, ha rólad nem lehet, arról, hogy ők mit gondolnak a világról (vallás, politika stb.), arról szintén nem lehet. Vannak olyan bennszülött törzsek, ahol simán lezajlik úgy egy látogatás, hogy nem szólnak egymáshoz egy szót sem. Elmegy az egyik (család) a másikhoz (vagy másik családhoz), megvendégelik a vendégeket egy teával, üldögélnek egy kicsit, majd elbúcsúznak. Így is lehet, de nem jobb, ha megpróbálunk egymáshoz valahogy kapcsolódni, valamit megtudni a másikról és valamit megosztani magunkból?

És, hát, nem vagyunk tökéletesek. Legtöbbször ezen kapcsolódási próbálkozás alatt nem pont úgy, és nem pont azt mondjuk / kérdezzük, ahogy azt a másik tökéletesnek gondolja.

Vagy lehet szótlanul ülni, vagy remetének menni. Akkor már inkább próbáljunk meg beszélgetni, olyan szinten, amilyenen lehet, nem?

A tukmálásra meg szerintem szépen lehet annyit mondani, hogy "köszönöm szépen nem kérek". Majd ismételgetni ezt udvariasan különféle változatokban addig, amíg rá nem jönnek, hogy nemcsak udvariasságból mondod, hogy nem kéred, hanem úgy is gondolod.