Hogy lehet hogy apám elfelejtette hogy meleg vagyok?

sajnos sok magyar ezen a szinten van: ahelyett hogy elfogadná és belegondolna abba, milyen nehéz lehetett titkolózni a gyerekének, elkezd rinyálni, hogy nem lesz unokája.

a kérdésre válaszolva: szerintem a szüleid egyszerűen nem fogták fel a dolgot és nem is értik ezt a melegség dolgot, vagy csak nem akarnak tudomást venni a dologról.

Simán lehet, hogy eltemette magában az egészet annyira, hogy hirtelen nem ugrott be neki. Sajnos ez a dolog sokkolja a szülőket. Akár mennyire elfogadóak, akár mennyire is szeretnek. Ha bejelented és ennyi akkor mint egy rossz emléket elnyomják magukban. Homokba dugják a fejüket mert amit nem látunk az nem fáj. Ha beszéltek róla, idővel megbarátkoznak vele, elfogadják és megértik a helyzetet. Nekik is könnyebb lenne.

Én is külön élek a szüleimtől. Nagyon nehéz volt elmondani. Azóta is többször beszélünk róla. Ma már édesanyám is kérdez. Ő is felhozza a témát annak ellenére, hogy tudom mennyire fáj neki. Mindenkinek idő kell. Kinek több kinek kevesebb. Fel kell dolgozni. Ne hagyd, hogy feledésbe merüljön mert akkor mindig kísérteni fogja a kapcsolatod a szüleiddel.

#3 azt kellene végiggondolnod, hogy érdemes-e azért sopánkodni, hogy nem lesz unoka egy olyan helyzetben ahol elveszítheted a saját gyermeked. Aki már van, akit Te magad neveltél fel és akit (papíron legalábbis) szeretsz. Mert ő nem tud megváltozni nem tud "meggyógyulni" akár mennyire is szeretnéd és azzal, hogy "természetellenes zsákutcának" meg hasonlóknak nevezed nem érsz el semmi mást csak azt, hogy eltaszítod őt magadtól. Ha szerencséd csak fizikailag de sok esetben előfordul, hogy véglegesen és visszavonhatatlanul.

Ezt csak az érti aki benne van. Kívülről lehet játszani a megmondóembert de amikor ott állsz a gyermeked/szüleid előtt egy ilyen helyzetben akkor vizsgáztok igazán emberségből és szeretetből.