Hogy mondjam meg hisztis, sértődékeny nagymamámnak, hogy engem bánt, rosszul esik, mikor a nagypapámat szidja?

"leordította a fejem, nekem jött (nagypapám választott szét minket), hónapokig hozzám sem szólt és nekem kellett megalázkodom és elnézést kérnem, amiért nem vagyok őrá tekintettel"

Ritkábban kéne látogatni a kedves mamát.

ne beszélj vele. legalábbis én nem beszélnék vele

ahogy leírtad nekem ilyen tipikus gonosz nagymamának tűnik

Ne beszélgess a nagymamáddal!

Nem kötelező a kapcsolatot tartani vele. Ha majd mindenki elkerüli, csak rájön, hogy valami nem stimmel vele.

Én nem értem, hogy miért érdekel, hogy haragszik-e rád, mikor ő szarja le, hogy neked mi esik rosszul és undorító módon a halálon "viccelődik"

Megmondanám neki, hogy unom, hogy annyi jó ízlése sincs, hogy magában tartsa az effajta örömét.

Ha felháborodik, hát tegye.

Legalább egy olyan emberrel kevesebb lesz az életedben, aki lehúz.

Bocsánatot meg pláne nem kérnék.

Csatlakozom a többiekhez, ne menj hozzá. Ha nagyon erőltetik a szüleid, mond meg nekik, hogy a mama kedvenc témája a nagypapád halála, ami számodra egy nagyon fájó téma, és ne várják el tőled, hogy erről cseverésszél, mikor még nem tudtad feldolgozni, stb.

Ha mégis elmész, mert rákényszerítenek, akkor nézd jó nagy tágra nyílt szemekkel a mamád, és ha visszakérdez, hogy mit bámulsz ennyire, mond neki, hogy élethűen akarod majd továbbadni mindenkinek, hogy hogyan haldoklott.