Jó dolog a nagyszülők tisztelete a családban?

#6-osnak:

Gondolj arra, hogy a gyerekeidnek, unokáidnak hogyan esne jól a velük szemben való viselkedés és ezzel érdemeld ki a tiszteletüket.

Nálunk a helyzet, hogy nagymamáméknak van egy stílusa, amivel néha pont az ember lelkébe tudnak gázolni, de alap elvárás, hogy nem szólunk érte vissza. Szóval ezáltal kiváltságosak, de, nem igazán jó egy kapcsolatban, ha valakit azért szeretek, mert a rokonom és szeretnem kell vagy azért, mert tesz is érte.

Ez a tisztelet egy alap elvárt dolog volt minden felmenő felé, de lefele az ellentéte volt. Pl (és most egy light-osabb sztorit mesélek el) megesett rengetegszer, hogy édesapám bejött a szobába, mesét néztem és ő semmi szó nélkül elkapcsolt, amiért, ha visszaszóltam volna, kiverte volna a fogaimat.

Ráadásul én ezt eltanultam és bementem a szobába, ahol a nagypapám épp nézte a tv-t és egy szó nélkül elkapcsoltam onnan, mert ment a műsorom. Nagyon össze lettem érte szídva és egészen másnapig nem bocsátott meg a nagypapám. Akkor nem nagyon értettem, hogy, ha az én apám lehet velem tiszteletlen én miért nem lehetek másokkal.

Szerintem a tisztelet oda-vissza kéne, hogy működjön, nem csak lentről felfele, hanem fentről lefele és tenni kéne érte; a tény, hogy valaki a rokonom nem lehet csak és kizárólkagos alapköve a tiszteletnek.