Engem nyaggat a feleségem lakása miatt?

Voltunk hasonló helyzetben. A feleségemnek van egy lakása, amiből kiköltözött az albérlő. Amikor meghirdettük megint, akkor rengeteg barát/rokon jelentkezett, hogy oldjuk meg okosba, kiveszik.

Mi leszögetzük előre, hogy nem. Idegent ha nem fizet bármikor kirak az ember, de nem akarunk úgy járni, hogy "majd 2 hónap múlva fizetek, engedd el a kauciót, most nem tudok fizetni, de baràtok/rokonok vagyunk majd megadom" stb.

Az erőszakosakat elhajtottuk a francba, neked is ezt kellene tenned szerintem. Pláne ha azóta nem száll le a párodról.

Azt értitek, hogy az albérlet kiadása (helytől függően) meglehetősen komoly bevételi forrás lehet?! Ez üzlet, ami nem empátiáról meg kedvességről szól, meg arról hogy gondoljunk a másik helyzetébe! Nem. Ez arról szól, hogy NEKEM van egy lakásom, amit annak adok ki, akinek akarok, mert bármi történik, a kockázatot nekem kell vállalnom.

Nekünk is ki van adva a lakásunk egy fiatal párnak, az elején tisztáztuk, hogy gyerekeseknek nem fogjuk kiadni. És nem érdekel ki mit gondol erről, ha valakit zavar, akkor adja ki a sajátját nekik, ennyi.

Közvetlen ismerősi körömben is volt gond gyerekes családdal, sőt mi is éltünk gyerekesek mellett, az állandó dübörgést, bömbölést és hisztit lehetett csak hallani.

Talán ti minden cselekedetetek előtt empatikusan belegondoljátok magatokat más helyzetébe? Csak mert ebből nem lehet ám megélni. Az meg messze nem empátia, hogy saját magamnak okozok esetleges fejfájást azzal, hogy empatikuskodom.

Nehogy már mi vagy a kérdező legyünk a gonoszak, amiért a saját tulajdonunkat nem adjuk ki olyanoknak, akiknek mi nem akarjuk! Vagy ti talán nyugodt szívvel kiadnátok roma származású embernek a lakásokat? Persze, itt senki nem rasszista meg semmi ilyesmi, mégis a szíve mélyén a többség egyből rávágta hogy nem. Na ilyenkor hol van az empatikusság? Meg a kedvesség?

Hisz vannak köztük normálisak, miért ne.

Vagy amikor te megkapsz egy munkát, amit egy kisgyerekes nő nem, akkor puszta empatikusságból inkább nem fogadod el vagy szarul érzed magad emiatt? Ez van, ilyen az élet.

Aki gyereket vállal, az ne várja el, hogy vele empatikusabb legyen bárki is, pusztán a gyereke miatt.

Nem én tehetek arról, hogy XY egyedülálló anyuka, ahogy nem is a kérdező. Mindenki maga alakítja a saját életét és maga felel érte. Aki gyereket vállal fix, saját lakás nélkül, az vállalja azt, hogy nem mindenki fogja nekik kiadni a lakását. Még így is jó sokan vannak, ahol nem gond a gyerek, tessék olyat keresni és ne a másikat szapulni, csak mert ő neki van valamije és meg meri szabni, hogy ki veheti igénybe.

Oké, semmi közünk, hogy ki miért vállalt gyereket, viszont ugyanilyen alapon a gyerekeknek sincs a világon semmi közük ahhoz, hogy kinek adjuk ki a lakásunkat, ennyi.