Jogosan haragszik rám a hugom, amiért nem vigyázom a kislányára?

Engem egyedül nevelt anyám. Nem tudom hogy oldotta volna meg az iskolai szüneteket ha nem segített volna a nagymama és a nagynéni. Mindig voltam 1 hetet nyáron a nagynénémnél meg időnként elvittek programokra is, ő intézett nekem olcsó tábort a munakhelyén.....stb. nagyon szerettem a nagynénémet annyira, hogy ma már szorosabb viszonyban vagyok vele mint anyámmal. Neki nem lehetett gyermeke ezt anyám sokszor az orra alá dörgölte, nem voltak jó testvérek mégis mindig szeretettel fordult felém.

Nem gondolom, hogy természetes lenne valakinek a teljes szabadságával rendelkezni. Ez túl nagy elvárás és pofátlanság is. A kérés úgy kellett volna, hogy szóljon: Amíg szabadságon vagy esetleg el tudnád vállalni valamennyi időre a gyereket mert nehéz megoldanunk.

De azért az hogy pár nap erejéig sem vagy hajlandó segíteni az számomra elég fura dolog. A gyerekkel is lehet menni strandra meg programokra ami pihentető meg szórakoztató. Leírtam a saját történetem hátha tanulság másoknak....:)

"te most mit kötözködsz itt? ... Én nem vagyom tanár de pár napra mikor nem tudják megoldani ennek ellenére elvállalom a ketesztfiam a szabadságom terhére."

Felőlem nevezheted kötözködésnek, mindenesetre én voltam már olyan helyzetben is, hogy nem voltam tanár és pár napra elvállaltam gyereket a szabadságom terhére, meg olyasmiben is, mint a kérdező - ami ég és föld! -, úgyhogy talán jobban át tudom érezni a helyzetét, mint te.

Látszik a válaszok alapján milyen önző csak magára gondoló társadalomban élünk.

A testvérpár is megerdemli egymást. Az egyik minden lelkiismeretfurdalás nélkül elvenné a másik teljes szabadságát csak le tudja passzolni a gyereket.

A másik meg csak a saját pillanatnyi szórakozására gondol. Fel sem merül benne, hogy az emberi kapcsolatok a segítségnyujtásról is szólnak és bizony nehéz lehet a tesónak ebben a helyzetben.

Mindketten hibáztak. A tesónak nem így kellett volna feltenni a kérdést. Csak megkerdezni tudnál e segíteni valamennyi időre mert nehéz helyzetben vagyunk. A másik meg elvallalhatott volna 1 hetet nyugodtan. Azért nagyon ne lepődjön meg ha majd ő szorul valami miatt segítsegre akkor neki is hátat fordítanak. Nem tudni mit hoz a sors neki is lehet gyereke, megbetegedhet és rászorulhat másokra. A gyereknevelés meg soha nem volt magányos feladat. Még az állatvilágban is segítik az utódok felneveléset a rokonok/fajtársak. Úgy látszik az az ember egyre kegyetlenebb és önzőbb. Szomorú ezzel szembesülni. Most gyorsan pontozzátok le mert az a helyes válasz, hogy minden percben gondolj magadra szarj le mindenkit a pillanatnyi szórakozás kedvéért.

"Látszik a válaszok alapján milyen önző csak magára gondoló társadalomban élünk."

Mi bajod van? A kérdező tesója az önző. ELképzelni sem tudom, hogy merült fel benne az a nonszensz ötlet, hogy 6 hétre, a kérdező teljes szabadágára neki passzolja a gyereket, akitől semmit, de semmit nem fog tudni csinálni. Na ő az önző, másokat kihasználó. Nem tervez, nem gondolkodik, hanem az utolsó pillanatban várja mástól, hogy haptákban álljon neki. Max. 1, azaz egy hétre vállalnám a gyereket.

Látom, van itt pár anyuka, aki szereti kihasználni a rokonait és ismetrőseid.

A tesó mikor megy szabira? Van kb. 5-6 hét szabija neki is. Mit szólna, ha minden egyes napra kitalálnának neki egy kötelező 10-12 órás programot? Asszem hamar a halál f.szára küldené az illetőt. Na őt is oda kell.