Fura, hogy nem érdekelnek az unokatesóim?

Ugyanígy vagyok.

Mondjuk engem leginkább akkor keres az egyik, amikor ingyen könyvelő kell, de finoman megmondtam neki (sok segítség után már), hogy bocs, nem. Azóta nem keresett.

Attól, hogy rokonok, nem kell velük együtt bandázni SEM, és mindent félredobva nekik dolgozni SEM.

Egyik barátnőmnek két testvére van, egy bátyja meg egy húga. Egyikkel sem jön ki jól. Az unokatestvérével viszont mintha ikrek lennének, pár hónap különbség van köztük.

Nekem is vannak tesóim, sok-sok unokatesóm is, de semmit nem tudok róluk.

Nem fura, ez sok mindenen múlik. Nem csak, hogy mennyire passzoltok személyiségben, de pl milyen a családi kohézió: a gyerekkorotokban/kamaszként úgy alakul ki a barátság, ha irtó sokáig vagytok összezárva ÉS megvan a közös érdeklődés. Tehát ha pl messzebb laksz, vagy a család nem egymás nyakán élt eddig (nem pejoratív értelemben), akkor kevesebb az esélye, hogy összemelegedsz az unokatesókkal.

Én pl kisgyerekként sokat voltam a nagyszüleimnél, és ott laktak az unokatesóim is (az egyik ág, nyilván). Akkor az egyikőjükkel közel kerültünk. De kamaszként már nem akartam nagyanyámékhoz menni annyira, és így unokatesómmal is kevesebbet találkoztunk. Mikor 17-18 évesen már rájöttem, hogy lehet, jó lett volna több időt együtt tölteni, addigra már annyira megvoltak a saját útjaink, hogy már nehéz volt összeegyeztetni, így nem kerültünk ismét közel egymáshoz.

Anyai ágról van 4 unokatestvérem, apai ágról pedig 9.

Mindkét oldalról én vagyok a legfiatalabb, nővérem 9 évvel idősebb nálam, neki vannak élményei mert majdhogynem együtt nőttek fel szinte mind, nekem semmi.

Ebből adódóan egyikhez sem állok közel, hiába szerettem volna.