Van rajtam kívül valaki, aki nem bírja egy napnál tovább a férje családjával? Hogy kezelitek az ebből fakadó konfliktusokat?
A férjem nővérének van 4 gyereke. Már hosszú évek óta minden karácsony, születésnap és húsvét olyan, mint egy hangos, véget nem érő ovi/bölcsi dzsembori, vagy lábujjhegyen suttogó verseny, “mert alszanak a gyerekek”. Az ebédasztalnál állandó téma a szopi, a kaki és társai.
Sajnos sokszor (és egyre gyakrabban) nehezemre esnek ezek a családi találkozók, mert nekem nagyon fárasztóak. Úgy látom, hogy minden csak a férjem testvérének családja körül forog, az anyósom kb pár mondatot szán a másik gyerekére, azaz a férjemre (néha, mintha ott se lennénk).
Egy mondatot nem lehet beszélni senkivel, mert ott vannak a gyerekek, és velük kell foglalkozni. A férjemnek fontos a családja, és ezt teljesen megértem, de nekem nagyon nehéz ezeken részt venni, főleg, hogy ottalvós történetek szoktak lenni, mert mi mashol élünk, mint a családja. Több összeveszésünk is volt emiatt, most utoljára pl karácsonykor.
Nagyon lelkiismeret-furdalásom van emiatt és rossz embernek érzem magam. :-( mással is van ilyen? Mit tehetnék, hogy ne gondoljak olyanokat, hogy mennyire elmenekülnék? A legrosszabb az egyik 5 éves gyerek, aki, ha egy pillanatig nem figyel rá senki, akkor folyamatosan beszél, meg kiabál, hogy rá figyeljenek, mégse szól rá sosem senki. Néha attól tartok h egyszer rakiabalok, hogy “légy csendben és várd meg, amíg mások befejezik, amit beszélnek!”
válasza: válasza:
válasza:Már a gondolatot se bírom ki, hogy egy álló napig másik generációval legyek.
Nem vagyok ovis már, a korombeliek vagy kicsit fiatalabbak társaságában akarok lenni, vagy egyedül.
válasza: válasza:Kemény vagy, hogy ezt eddig is bírtad. Nálunk szerencsére nincs gyerek a családban, de elég volt anyósból is fél óra.
Muszáj beszélj a férjeddel, mert ez őt is érinti. Kompromisszum kellene. Semmi ott alvás, csak gyors ebéd, vagy maradjon ő, te meg a te családoddal. Vagy egyebek, de el kell neki mondanod, hogy ez így nem pálya.
válasza:Én csak szimplán mondtam, hogy dolgom van. Határidős munka, vagy tanulnom kell közelgő vizsgák miatt, vagy anyumék szerveztek most összejövetelt és hozzájuk vagyok hivatalos.
Vagy karácsonyra wellness-t kaptam ajándékba, emiatt a férjemmel a karácsonyt pont nem tudjuk anyósékkal tölteni, de utána olyan nagyon szívesen meglátogatunk mindenkit a két ünnep közt 1-1 rövidebb látogatás erejéig stb.
A következménye csak annyi lett, hogy elkönyveltek magamnak valónak és, hogy mi egymással töltjük a karácsony estéjét, és utána van a karis látogatás csak. :)
válasza:Természetesen olyankor a férjed famíliájáról szól a “dolog”.
Egyévben egyszer-kétszer ki lehet bírni.
És igen, ahol gyerekek vannak, ott alkalmazkodni kell hozzájuk, ők játszanak, egyebek, alszanak, stb.
Ez így normális.
Szegény férjed.
válasza:“ottalvós történetek szoktak lenni, mert mi mashol élünk, mint a családja. Több összeveszésünk is volt emiatt, most utoljára pl karácsonykor.”
Elég gusztustalan, hogy ebből hisztit csinálsz.
És mellőzve érzed magad? Hát nem te vagy a középpontban.
Akkor légy aktív, segíts, beszélgess más témákról.
Nyilván nem fognak tudományos értekezést tartani. Az életükről beszélnek, hogy alakul, nőnek a gyerekek, stb.
Ez a normális.
válasza:Én se bírnám. Nem tudjátok megoldani hogy te ne menj vagy máshol aludjatok?
Meg kéne érteniük hogy ez neked nem megfelelő közeg.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!