Én vagyok rugalmatlan vagy jogosan zavar?

Sógornőm (férjem nővére) érdekes eset. Egyrészt tudom, hogy bármit megtenne értünk szinte. Az ő családjuk icipici, az enyém nagyon nagy. Július elején egy hétre összejöttünk unokatesók, nagynénik, nagybácsik és az ő párjaik, sógornőm mondta, hogy eljönne (életében először volt ott), mert többet nem is tud nyaralni idén.

Mondtuk, tök jó, jöjjön, fizettük az útját, és nem került semmibe az ottléte sem, külön szobát kapott.

Ma mondtam a férjemnek, hogy bántottak a csaj megjegyzései azzal kapcsolatban, hogy a családtagjaim direkt zajongtak és nem tudott aludni (próbáltam magyarázni, hogy béna a ház, és nincs szigetelve), hogy szétmegy a feje az éneklésünktől (rengeteget éneklünk), ahányszor újat kezdtünk, morgott, ami frusztrált, mert mellettem ült, majd hazafele megjegyzést tett, mert 3/4 órával később indultunk, mint terveztük (nem ment időre sehova, és házhoz vittük).

A héten korábban meghívtuk a férjem pici családját (sógornővel együtt nyilván), én írtam listát a férjemnek, hogy mit vegyen, de végül együtt mentek, mert a tesója is bevásárolt, és a férjem úgy jött haza, hogy több dolgot nem hozott, amit felírtam, mert a nővére úgy ítélte, hogy az nem szükséges, vagy kevesebb is elég lesz(!).

Tudom, sok testi-lelki baja van a sógornőmnek, hogy náluk rosszabbul alakult a családi háttér, és folyton ezekre gondolok, hogy ne szóljak be neki.

Ám mikor a férjemnek elmondtam, hogy bántottak a tesója megjegyzései, mert bizalommal elvittük egy családi eseményre, és talán nem róla szólt a hétvége, akkor az jött ki, hogy én felfújom, miért nem a jót nézem (nézem, és sok van, az tény, de most nem ezt akartam megosztani), a tesója se volt külsősebb mint a többiek, és sértő vagyok.

Ez váratlan fordulat volt, bevallom, de érdekelne, kívülről hogy látszik.