Dicsekvő rokonanyukát hogyan lehet finoman lepattintani?

"Én már elitegyetemre járok..." :D

Hova, a Harward-ra, a Yale-re, vagy az Oxford-ra?

Majd ne csodálkozz, mikor a nagy szövegeddel melót keresel diplomázás után, aztán a munkaadóról kiderül, hogy 8 osztálya van, mint a Gattyánnak, mikor éppen mindent megteszel majd, hogy felvegyenek. :)

Egyértelmű, hogy nem az a bajod, hogy képeket/videókat küld neked, hanem féltékeny vagy. Kihangsúlyoztad, hogy a kislány csak titeket utánoz (szerinted), hogy csak azért nyer érmeket, mert még gyerek (szerinted), és hogy nincs is jó hangja (szerinted), csak titeket utánoz. Szerinted.

Persze ő semmiben sem tehetséges (szerinted), te viszont mindenben, csak téged nem érdekelt. Állítod ezt. Tök hihető.

Nyilván ezernyi dolgod van, de azért eleget vagy fenn fészbukon ahhoz, hogy lásd, miket posztol ki a kislány anyukája.

Elhiszem, hogy rosszul esik, hogy Te nem értél el semmit eddig az életben, nyilván bánt, hogy a kislány már most sikeresebb nálad és jobban kedvelik őt az emberek. De ha így viselkedsz, akkor ne csodálkozz.

Ahelyett, hogy örülnél a családtagjaid boldogságának, inkább duzzogsz, utálatoskodsz velük és a hátuk mögött ócsárolod őket, magadat meg vadidegen embereknek fényezed, hátha kapsz egy kis elismerést.

Ez nagyon buta hozzáállás és nem fogsz vele semmit elérni. Ne attól akard többnek meg jobbnak érezni magad, hogy egy kislányt fikázol a háta mögött. Ez szánalmas és gyerekes.

"Tudom, hogy anyukának a sajátja a legszebb és a legjobb, egyébként meg a család két idősebb gyerekét majmolja, hogy az ő lánya is elitsuliba járjon, énekeljen, sportoljon, persze egyikben sem tehetséges...."

Meg fogsz lepődni, de a normálisabb emberek mind igyekeznek a lehető legjobb feltételeket megteremteni a gyerekeiknek, hogy majdan az így megszerzett képességekkel jobban boldogulhassanak az életben. Ebben nagyon sokat tud segíteni a jobb iskola, sportkörök (a sport test/szellemi stb. fejlesztő hatása), művészet tárgyú szakkörök - aszerint, hogy az adott gyermek mit szeret, mire mutat jó kondíciókat.

Ez kb az emberek értelmesebb felének lejön.

Tehát nem ti találtátok fel a spanyolviaszt.

Az én lányom is erősebb oviba jár, úszik és táncra is jár (mert ott a barátnője és szeretett volna menni vele) -akkor tehát mi is téged majmolunk?

A "persze egyikben sem tehetséges" böffenésed annyira szánalmas, hogy sírnivaló -ezzel nyugtatod magad?

"Az éneklést az énektanár forszírozza mindekinek, hogy "milyen szép hangja van",

Te csak tudod, hiszen téged is azért akartak énekeltetni, meg azért, mert anyád kolléga.

Azért nem mentél, mert tehetségtelen vagy, és valaki rájött -kb anyud-, aztán hagytátok.

Nekem is jó hangom van, átlagos, tucathang, az alapsuliban úgy utáltam az énekkart, hogy anyámnak kellett bemenni, hogy hagyjanak végre békén, mert nem akart kiengedni a tanár. Na, nem azért, mert egy kincs lenne a torkomban, hanem mert kellett neki egy alt :D.

Azért még sosem képzeltem magam csalogánynak.

".....sportversenyeken meg azért nyer érmet, merthogy még gyerekek..."

Ezek szerint a sporthoz sem konyítasz. Józan paraszti logikával is érthető lenne, hogy kimondottan sportversenyeken senki nem nyer érmet, csak mert gyerek (??) hiszen gyerek csak abban a kategóriában indulhat, ergo az összes többi is gyerek -akkor mind érmes??????

"Na mindegy, nem ezt akarom minősíteni, meg nem érdekel kit majmol (az egyik én vagyok, de le...om), csak engem hagyjon békén, mikor ígyis ezernyi dolgom van."

Természetes, hogy téged akar majmolni, te szegényke.....

:DDDD

Inkább tedd fel magadnak a kérdést, hogy miért sért téged annyira, hogy más előtt is nyitva vannak ezek a lehetőségek?

Nem inkább az a bajod, hogy egy elkényeztetett kis rüfke vagy, aki eddig azt hitte magáról, hogy egy csodagyerek, aztán most kénytelen szembesülni vele, hogy egy kis pisis is eredményesebb??

Ami nem lenne gond, ha normális lennél (mondjuk akkor ez a kérdés meg sem születik) és nyugodtan tudomásul vennéd, netán örülnél más eredményeinek is (ez még sosem jutott eszedbe?).

Hidd el, sokkal kellemesebb személyiség lennél tőle.

Én is utálom az ilyeneket és engem is idegesít. Én szimplán nem foglalkozom vele, mert ez az igazság, pont nem érdekel. Nálunk is van a családban egy gyerek, akiről folyamatosan nekem küldözgetik a képeket, videókat minden baromságról, hogy mutassam meg anyámnak...kb. már az is vilagszenzáció, ha levegőt vesz a gyerek...Nekem már a tököm tele volt vele, hogy fél percenként küldtek valami hülyeséget, hogy “na akkor tessék ajnározni a gyereket”, úgyhogy én megmondtam, hogy ennyi, nekem többet ne küldjön senki semmit. Anyámnak csináltam messengert (mert facebook nélkül is lehet), aztán küldjék oda. Ezt ajánlom neked is, van csomó alkalmazás pl. whatsapp, viber, messenger vagy akár emailben is küldhetik, csak ne neked, mert nem vagy rá kíváncsi, hanem anyukàdnak, elvégre neki is szánják és akkor probléma megoldva.

Amúgy pedig elképesztő komolyan...ha valakinek valakivel problémája van, akkor “irigy”, ha pedig valaki leírja, hogy nem nem irigy és különben pedig ő is tudna mivel büszkèlkedni, akkor meg “önző egoista barom, aki el van szállva magától és lenéz mindenkit”...valamint az is érdekes, hogy a gyerek sikere és eredménye az még látatlanul is elismerendő és senki meg sem kérdőjelezi a tehetségét, míg a kérdező biztos hazudik meg nagyzol, meg ő tuti nem olyan jó stb....Ez mind annyira “magyar” reakció, gusztustalan!