Ki a legidegesítőbb rokonod és miért?

Mamám testvére.

Mikor 17 éves lehetett a mamám a dédipapám autóbalesetben lebénult nem tudott dolgozni. Később meghalt dédim egyedül maradt mamámmal a nővérével és öccsével. Mamám iskola után egyből ment dolgozni munka után hazament és vezette a háztartás a nővére meg semmit se csinált. Később elköltözött és mindig csak mama és az öccse láttogatta és látogatja dédit mama nővére le se szarja még karácsonyra se jönnek el pedig nem laknak olyan messze. De ha mégis eljönnek 3 évente egyszer pénzt kérnének mert hogy nekik kevés van érdekes mégis mennek mindig kirándulni meg a hegyekbe építettetek egy házat. Mikor lejött mamáékhoz ebédre mama még a belét is kifolgozta de a nővére csak kritizálta.

Ezért nem szeretm mert egy álszent kígyó

Engem úgy mondhatni a teljes rokonságom irritál.

A legfőbb probléma, hogy még mindig úgy kezelnek, mint egy szerencsétlen diploma nélküli egyetemistát. Kapom a kéretlen életvezetési és karrier tanácsadásokat mintha ők jobban tudnák, hogyan is kell élni az életet, mikor évente egyszer látnak, akkor is azt kérdezik, mit is dolgozom.

Azt vettem észre, ha valami nem megy az embernek, akkor azt előveszik. Miért nincs barátnő? Mennyit keresek? Miért annyit? Miért nem váltok, és a többi.

Mióta jól keresek, érdekes módon a kutyát nem érdekli a munkám. Vagyis de, bele pofáznak, hogy miért nem lépek előre, meg miért nem én vagyok a cégnek a vezetője. De például a büdös életben nem kérdeztek a hobbijaimról. Pedig imádok túrázni, kirándulni, az le van szarva. Vagy kaptam céges autót, akkor ott is letudták azzal hogy van és kész. Nem azt mondom, hogy nyál csorgatva álljanak, de itt is negatív irányba kérdeztek vissza, hogy "És miért kaptad?".

Nehéz elmagyarázni, egyszerűen a sok rohadt negatív és túlzó elvárás amit utálok.

Nem azt nézi, hogy többet keresek mint ő. Hanem miért nem keresek még sokkal többet?

Nem annak örül, hogy van autóm, hanem miért nincs házam?

Nem annak örül, hogy mennyi mindent megélek, hanem helyette mi az amit nem csinálok.

Illetve mindig a sok hülye kérdés, ami szintén támadó. Miért remeg úgy a kezed? Eddig is ott volt az az anyajegy? De meghíztál/lefogytál.

Lehet ez másnak mind apróság. De én lassan 30 évesen a nulláról építettem fel az életem, munkám, kapcsolataim, önbizalmamat. És egyáltalán nem vágyok rá, hogy mérgező emberek között legyek, akiknek folyamatosan csak az a célja, hogy romboljanak.

Illetve az egész rokonsággal az a bajom, hogy emberek halmaza, akik úgy tesznek mintha ismernének, pedig egyáltalán nem.

Nincs egyetlen személy, akit kiemelnék, de megemlíteném anyámat és az ő anyját, tehát a nagymamámat, akikből nemrég kibukott egy roppant irritáló dolog.

Kiderült, hogy laktózérzékeny vagyok és hogy

inzulinrezisztenciám van. Ez azt jelenti nagyon röviden, hogy nem ehetek laktózos cuccokat, meg az IR miatt lassú felszívódású szénhidrátokat, cukormentes dolgokat, sok zöldséget stb. célszerű ennem.

Ha nem követem a diétát, a laktóz miatt rövidtávon "csak" iszonyatosan felpuffadok, hasmenésem lesz, hányok, az IR meg egy idő után cukorbetegséggé alakulhat.

Na, most anyámék szerint ez csak úri hóbort, és most az ünnepek alatt MINDENBE tettek sajtokat, tejfölt, tejszínt, persze nem laktózmenteset. Amikor nem ettem belőlük, akkor meg azzal jöttek, hogy "gyerekkorodban is megetted, mégsem volt tőle semmi bajod", meg "most az egyszer megeheted, otthon meg majd eszed, ami akarsz"...

Aztán jöttek azzal, hogy nekik soha semmi bajuk nem volt, nem tudják én miért lettem ilyen "tápos", meg hogy bezzeg ők orvoshoz sem járnak sosem, meg hogy szedjek vitaminokat, meg igyak gyógyteákat és majd elmúlik...

Szóval gondolhatjátok. Ja, és volt egy töltött hús, aminek a töltelékében többet között volt tejszín is. Anyám letagadta, én ettem belőle, persze puffadtam, alig bírtam hazavezetni, aztán másnap csak bevallotta, hogy hát egy kevés volt benne...

Mindenki eldöntheti, hogy ilyen családtagok mellett kell-e még ellenség az embernek.

Anyósom. Egyedül nevelte a feleségemet, így mostanra egyedül maradt. Folyton ránk akaszkodik. Vagyis csak akaszkodna, mert leállítom.

Egyébként elég butácska (nem bántásból), fogalma sincs a világ működéséről. Ilyen lájkvadász oldalakon olvasott sz.rságokkal traktál mindenkit. Beszélgetni nagyjából semmiről nem lehet vele. Ha valami olyan téma szóba kerül, ami túlmutat a falu határán, zavarában elröhögi magát és mindenkit lehülyéz, aki ilyenekkel foglalkozik. Egyébként mindig vihog, teátrálisan kacag, mint valami elmeroggyant.

De ez nem is lenne idegesítő. Ami irritáló, az a passzív agresszív magatartása. Mindenkit ledumál, belepofázik mások beszélgetésébe, gyakran hülyeségeket. Mindenki hülye, csak ő éli jól az életét. És mivel ő már 35 éve a helyi bölcsődében dolgozik, ő már letett valamit az asztalra, és ez bármilyen vitában aduász, szerinte.

Egyébként egy kedves nő, sokan szeretik, akik nem találkoznak vele sűrűn. Nekünk is sokat segít, de mi ketten valahogy sosem voltunk nagy haverok.