Adott két gyerek egy családban. Ha az egyiknek van valamije (szülinap, névnap), akkor a másik gyereknek is kell valamit vinni?

"hogy a 2 gyerek közt ne legyen esetleg irigység"

Azt pont nem úgy lehet elérni, hogy minden gyerek kap ajándékot, hanem úgy, hogy csak az kap, aki születésnapos - viszont arra neveljük, hogy ha kap valamit, az ossza meg a testvéreivel is.

Nem pont ilyen sztori, de hasonló van a környezetemben. Eljegyzési vacsorára 12 főre 8 rántott húst készített anyuka. A szendvicsre három szelet szalámi mehet, nem több. A levesből egyszer lehet szedni, húsgombócból csak egyet.

Az ilyentől égnek áll a hajam. Én azt szeretem, ha mindenből van elég. Akkor érzem "biztonságban" magam, ha tudom, hogy van itthon tartalék tej, gyümölcslé, kávé, stb. Ez a porciózás kikészít.

Tudom, hogy van, akinek nem telik arra, hogy egyszerre többet vásároljon. Nekem ez egyfajta "életcél". Sose kelljen úgy élnem, hogy mindent ki kelljen porcióznom.

"Mivel nálunk visznylag kicsi a büdzsé és éppen elég egy szülinapi ajándékot felhajtani egyszerre, volt már ebből kínos szitunk. Vittünk a másiknak, mert ránk szóltak a szülők, hogy tudjuk ugye, hogy itt ez a szokás, és jeleztük már nekik is, hogy igyekszünk."

Hát mondjuk elég pofátlanok, a saját hülyeségüket ne kényszerítsék már másokra... Ha nálam olyan szokás van, hogy csak egy hatalmas tortával léphetsz be az ajtón, akármiért is jössz, akkor ők is engedelmeskedni fognak?

Nem tudom, 28. miért lett lepontozva, de a gyk-n már nem lep meg semmi.

A sok nagyokosnak nehéz felfogni, hogy NEM azért kap a másik gyerek is, mert a tesónak szülinapja van, hanem azért, mert AMÚGY SEM MEGYÜNK KISGYEREKHEZ ÜRES KÉZZEL. Én ha csak úgy megyek, akkor mindkettő kap egy sportcsokit/mars csokit, ilyesmit. Ha az egyikük szülinapjára megyek, akkor ő kap egy Legót, a másik meg egy sportszeletet.

Nem tudom, mi ebben a lepontozni való. Ez alap figyelmesség.

https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgy..

Véletlenül nem ismeritek egymást?

Mindenkinek van a naptárban egy olyan dátum, ami csak az övé, és kaphat elegendő ajándékot.

Az, hogy a kistesó elkezd hisztériázni, hogy ő miért nem kap semmit, nem normális/ nem kéne, hogy így legyen.

Én ilyen esetekben inkább örülnék a semminek, mint hogy hatvan kilónyi lejárt Milka csokival szúrják ki a szemem, vagy sok felesleges apró kacattal.

Én sehová sem megyek üres kézzel, így neveltek. A saját szüleimnek is viszünk egy apróságot, nem kell többre gondolni, mint a gyerekek egy-egy rajzára, amit nekik készítettek. Ha a gyerekeim barátaihoz megyünk át, legtöbbször pár szem gyümölccsel megyünk. Ha baráti házaspárhoz, ahol nincs gyerek, akkor legalább egy üveg bort. Van, ahol ez szokás, és elképzelhetetlen üres kézzel beállítani valahová (pláne olyankor nem, amikor evidens, hogy meg leszünk kínálva valamivel vagy a gyerekeim meg lesznek kínálva). Ez nem adok-kapok kiporciózásról szól, hanem régimódi ugyan, de ahol ez még szokás, ott alap udvariasság.

Nyilván van olyan, hogy teljesen spontán hív be valaki egy kávéra hazafelé egy kávéra, vagy én őt, nem ezekről az eseményekről van szó.

Aztaaa, az én 3 éves fiam is megérti, hogy nem neki van szulinapja és nem ő kapja az aktuális játékot... Pedig nem egy hiperszuper okos ügyes kiskölyök, akikről ódákat zengek. :D

Max akkor vinnék, ha ritkán látott rokon, de csak apróságot. De ha mondjuk minden gyerek szülinapján találkozunk, akkor nem, mert úgyis kap akkor mindegyik. Sőt csokit se, minek... Hisz ott lesz a torta!

Na, látom, a GYK-n sajátos illemszabályok uralkodnak. PÁr héttel ezelőtti kérdésnél ősbunkónak lett titulálva az a kérdező, aki a hivatalból, tehát nem vendégként, ráadásul váratlanul beállító védőnőt nem kínálta meg semmivel, mert ez alap illedelmesség lenne. Ugyanez a GYK közönség most azokat pontozza le, akik meg vendégként nem mennek üres kézzel sehová. Miközben ez a vendégjárás-vendéglátás illemkörének összefüggő két oldala.

Ezért szeretem a GYK-t, tökéletes példákat hoz mindig arra, hogy ugyanazt a helyzetet kétféleképpen előadva egymással szöges ellentétben lévő válaszokat fogunk kapni:)

Más illemszabályok vonatkoznak arra, ha felnőttről van szó, meg más, ha gyerekről. A gyereket elsősorban nevelni kell: pl. egy felnőttre nem illik rászólni akkor se, ha megszeg egy illemszabályt - ha viszont gyerek szegi meg ugyanazt, ugyanúgy, akkor bizony úgy illendő, ha a szülő (vagy aki vele van) felvilágosítja őt, hogy ezt bizony nem illik, máskor ne így csinálja.

"Ezért szeretem a GYK-t, tökéletes példákat hoz mindig arra, hogy ugyanazt a helyzetet kétféleképpen előadva egymással szöges ellentétben lévő válaszokat fogunk kapni:)"

Nincs olyan, hogy "a GYK" válasza, csak olyan, hogy "az épp erre járó emberek válasza", és az erre járó emberek mindig mások és mások, úgyhogy nincs ebben semmi furcsa. (Pl. én se olvastam azt a másik kérdést, amire utalsz.)