Miért kötelességem megbocsátani anyámnak?

Nem vagy köteles megbocsájtani. Teljesen megértelek. Minket az "apám" hagyott ott, amikor csecsemő voltam. Már akkor is csalta az Anyámat, amikor terhes volt velem. Engem állami gondozásba, Anyámat pedig diliházba akarta juttatni, hogy senki ne legyen neki útban az új nőjénél. A válás után meg is szűntünk az ő és az egész családja számára. Anyám és az anyai Nagyszüleim sok mindent megadtak, amit még olyanok is irigyelhetnek, akinek két szülőjük volt. Nyaralni nem jártunk, de valójában ilyen családi háttérrel hülyeség is azokkal versenyezni, akiknek minden tökéletes. Az iskolában viszont rengeteget pletykáltak rólam. olyan dolgokat is állítottak, amik nem voltak valósak. (Egy kisvárosi gimnáziumról van szó, ahol még olyanokkal is frocliztak a tanárok minket, mint hagyományos önéletrajz és családfa készítése születési adatokkal, valamint foglalkozással ellátva.) Amikor diplomaosztóm volt, Anyám és a Nagyszüleim azt akarták, hogy meghívjam. Én viszont megmondtam, hogy ha ő nem volt kíváncsi rám, én sem vagyok őrá. Az egyik munkahelyemről el is távolíttatott.

Az ilyen dolog az, amit nem lehet megbocsájtani. Ne hallgass arra, amit mások mondanak. Azért mondják, mert nem voltak olyan helyzetben, mint Te. Az öcséd még kicsi, nyilván vágyna az anyai szeretetre. Ne neveljétek ellene! Majd ha kicsit idősebb lesz Ő Maga is rájön majd, hogy milyen ember az "édes"anyátok.

Ha így van ahogy leirtad,én se tudnék megbocsájtani,sőt az úton is messzire elkerülném.

Nem egyáltalán nem kell tartsad vele a kapcsolatot,bármit mond is a sok okoskodó.

"Miért kötelességem megbocsátani anyámnak?" - Kérdező, a világon senki sem vagy köteles szeretni, és senkinek se vagy köteles megbocsájtani, aki ilyeneket állít, az hazudik.

Ezek a dolgok mindig a te döntéseden múlnak.

Kérdező, az is abszolút érthető, hogy ezt nem akarod megbocsátani, mert ez nem, hogy egy anya szempontjából, emberileg is kritikán aluli, hogy a férje nyakán hagyja a gyerekeit.

Aki ilyenkor képes megbocsátani, azt valahol tisztelem és becsülöm, valahol baromira szánom a naivitását.

Viszont: ha lejmolni akar, küldd el, de ne nyaralni!

Nem vagy köteles megbocsátani. Sőt.

Attól, hogy megszült, nem az anyád. Persze, biológiailag az anyád, de egy szerető anya nem hagyja ott a gyerekeit, majd vár el tőlük mindenfélét.

Nem bocsátanék meg neki, és egy szót se váltanék vele.

Elképzelni nem tudnám az elmúlt 7 évet édesanyám nélkül, nagyon sajnálom, hogy neked viszont át is kellett élned.

18/L