Anyámnak igaza van, hogy minket hibáztat?

Apám lakás felújításban van, már hosszú ideje húzódik, örököltek egy lakást. Egyedül csinálja, senkinek nem szól a családban, hogy segítsen neki. Rokonok is mondják, hogy nyugodtan szóljon, mi is kérdeztük, hogy segítsünk-e, sosem szól, mindent egyedül csinál. Amikor fáj a dereka, abbahagyja, de akkor sem kér segítséget. Anyám próbálná mindig siettetni, a háttérből próbálja vezényelni a dolgokat. Bútor pakolásnál Anyám mondta, hogy segítsünk majd, mondtuk, hogy persze, örömmel. Hétvégére mondta Anyám, de Apám nyomatékosan megkért minket párommal, hogy ne hallgassunk Anyámra, majd ő telefonálni fog nekünk, ha kell mennünk segíteni. Eljött a hétvége, Apám nem telefonált, mi meg programot terveztünk. Azt hittük, megint elmarad a feladat, mert már nagyon sokszor volt ilyen. Mielőtt elindultunk volna, beugrottunk hozzájuk, Apám a munkás ruháját vette épp, kiderült, hogy mégis a hétvégi pakolásra készült volna, bár nekünk nem jelezte. Mondtuk, hogy mi ugyan készültünk elmenni valahová, mert nem telefonált, de ha mondja, akkor semmi gond, tudunk maradni segíteni. Erre azt a választ kaptuk Apámtól, hogy nem, nem, menjünk csak nyugodtan, majd holnap segítünk neki. Kétszer rákérdeztem, mindkétszer mondta, hogy menjünk, majd holnap pakolunk, addig ő majd mást csinál helyette. Másnap kiderült, hogy amíg mi elmentünk, ő fogta magát, és egyedül átpakolta az összes bútort, minek következtében nagyon megfájdult a háta, dereka. Ez hónapokkal ezelőtt volt, Anyám azóta folyamatosan engem hibáztat, hogy mi nem segítettünk, elmentünk szórakozni, amíg Apám egyedül majd megszakadt.

Nem tudom már hanyadjára mesélem el Anyámnak a saját verziómat, hajthatatlan, és minket hibáztat párommal. Ezt páromnak nem is merem elmondani, mert nem akarom, hogy megsértődjön Anyámra.

Apám régebben a saját házuk felújításánál még kért segítséget rokonoktól, ők jöttek is, de Apmám számtalanszor leállította őket, mert elmondása szerint rosszul csinálták. Magyarán Apám a saját keze munkáját fogadta csak el burkolásnál, egyéb dolgokban. Így amikor párszor potyára jöttek a rokonok, volt olyan, hogy az egyik-másik azt mondta, most nem ér rá. Én ezt el tudom hinni, persze, hogy nem érhetnek rá mindig. És amikor Apámnak tényleg kellett volna a segítség, de akkor épp nem ért rá valaki, ezen is azóta meg vannak sértődve. Azóta nem szeret Apám segítséget kérni, és most Anyám úgy érzi, mi is ezt tettük velük. Most is Anyámnál voltam, Apám nem volt otthon, és a fejemhez vágta ezt, nagyon összevesztünk.