Nem szólhatok rá a kutyára, mert kicsi? Ilyen mentalitással hogy akar kezelni egy 40kg-os kutyát?
Anyukám nagy állatbolond (megjegyzem, én is). Nála ez talán már több, mert gyerekeiként szereti az állatokat itthon. Eddig volt egy kistestű kutyánk és két macskánk. A macskákkal nincs baj, alszanak egész nap igazából. A kutya 4 éves, és egy kis zsarnok. Pl. ha apa, vagy én megpuszilnánk anyát, vagy megöleljük, a kutya azonnal ott van és harapja a bokánkat, nadrágunkat és mellé hangosan ugat. Ha ez a kanapén van, akkor mászik közénk és kap az arcunk felé. De olyan is volt már többször, hogy anya korábban elvonult lefeküdni, ment vele a kutya is (velük alszik) és amikor apa is ment volna az ágyba, nem engedte oda. És nem nagy kutya, hanem egy francia bulldog... A mai napig megrág mindent, legyen az cipő, távirányító, vagy telefon. Anya régen azzal védekezett, hogy "hát még kölyök", most meg, hogy "figyelemre vágyott", meg "minek hagytuk elől". Utazni nem lehet a kutyával, mert a hordozójában nincs el, anélkül meg már szétrágta kétszer a kocsiban a bőrülést.
Erre most hozott egy kölyök németjuhászt... Hogy neki örök szerelem ez a fajta, és most úgyis itthon vagyunk, össze tudja szoktatni a többiekkel. De ezt is ugyanúgy elkényezteti, és nem érti, hogy amíg a francia bulldogot maximum felkapja és arrébb pakolja, ha nagyon rájön az 5 perc, egy felnőtt, erős németjuhászt nem fog tudni így kezelni. Nagyon aranyos és cuki a kiskutya, ez tény. Én is szeretem az állatokat, nem bántani/verni/kínozni akarom. De ma reggel is szétrágta egy párnámat, vagyis mikor felébredtem, még azt cincálta. Azonnal elvettem tőle és kitettem a szobámból (a kutyát), közben hívtam anyát, hogy nézze meg mit csinált. Erre velem állt le veszekedni, hogy most miért szedtem el tőle, hát akkor már játsszon vele, úgyis tönkrement. Meg hogy ne zárjam ki a szobából, nem tudja, hogy rosszat csinált és csak unatkozott szegény...
Mivel nyissam fel a szemét, hogy ez így nagyon nem lesz jó? Kicsi, aranyos, cuki, ez tény. De egy barátnőmnek is van nagytestű kutyája (dobermann), sosem verte meg, de meg van tanítva a kutya mindenre így is, és nagyon szófogadó. Mindenhová tud vele menni (póráz nélkül is akár!), a kocsiban is elvan. Anya szerint meg csak az a két véglet van, hogy verjük a kutyát és "ridegtartásban" van, vagy pedig még azért is megdícsérjük, ha a 300 ezres telefont rágja szanaszét, mert "hát csak unatkozik szegény", meg nem tudta, hogy nem szabad...
válasza: válasza: válasza:Kelleni fog egy kutyaoktató, fizessétek ki, nem nagy pénz amiért házhoz jön, és felnyitja anyátok szemét, hogy itt nem neki van egy kutyája, hanem a kutyának van egy embere.
Én nagy kutyás vagyok, de anyud hozáállása a dolgokhoz nem normális, és ez senkinek sem jó. Sem nektek, sem neki, a kutyának, ill. most már kutyáknak meg pláne nem.
(szerintem) Ami a fő gond, hogy ő kisbabaként/kisgyerekként kezeli itthon az állatokat.
Pl. nem jöhetnek át a barátnőim, mert hogy a kutya nem szereti az idegeneket és fél tőlük. Vagy ami a leggázabb/legemlékezetesebb, hogy két éve elmentünk nyaralni, de ugye mivel a kutya autóban sem képes utazni, a repülőt meg sem kockáztattuk vele. Így ő maradt itthon, úgy, hogy a nagyszüleim költöztek át addig hozzánk, hogy a macskák és a kutya ne legyen egyedül. Anya már az indulásnál zokogott, hogy ő nem akarja itthon hagyni őket, meg sem fogják ismerni, mire hazajövünk és hogy ő inkább marad itthon, menjünk mi apával. A repülőn is lejátszott egy ilyet még. Utána eltelt pár nap, minden jó volt, természetesen napi 100 fotó minimum az állatokról. Mire egyszer mondta mama, hogy a kutya kevesebbet evett, de szerinte azért is, mert nagyon meleg volt akkor itthon is. Anya erre teljes pánikban, hogy ő indul haza, apa foglalja át neki a jegyét, mert ő jön haza a kutyához. Biztos beteg, van valami baja és mire hazaérünk, a kutya meg fog halni. Végül azzal megnyugodott, hogy az állatorvosunk kiment megnézni, hogy minden oké-e a kutyával... De anya közben már útra készen várt, hogy ő akkor is indul haza.
Komolyan, néhány ember a gyerekeivel nem foglalkozik annyit, mint anyám az állatokkal itthon.
válasza:Nézess vele a "póráz két végén" részeket. Pont ilyen neveletlen kutyákkal foglalkozik. Hátha rádöbben hogy "magát nézi" és ragadhat is rá valami.
Ha otthon laksz max azt érheted el hogy téged nézzen a gazdájának és rád hallgasson. Sok foglalkozás és nevelés
válasza:#1:+1
A kutyát nevelni kell. Anyukáddal komoly bajok vannak.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!